Hírek a bizottságból

Milyen munka folyik jelenleg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban, mik a legfontosabb kérdések, amelyekkel foglalkoztok?

Érthető módon az Európai Parlamentben is a legégetőbb kérdések vannak a figyelem középpontjában, mint a biztonságpolitikai kérdések, elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem vagy a tömeges bevándorlás. Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában is felmerülnek olyan ügyek, amelyek mindannyiunk életét – nem csak a gazdákét – alapvetően érintik. Ezek közül a négy legfontosabbat említem most meg.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága a tegnapi napon meghallgatta Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági minisztert. Erre óriási szükség volt, hiszen a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Megállapodás (TPP) megkötését követően most már amerikai részről is nagyobb figyelem vetül az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokra. Kevés az esély, hogy a tárgyalások még Obama elnök ciklusa alatt lezárulnának, így a 2017-tő hivatalba lépő új elnöknek is bele kell majd folynia a tárgyalásokba. Számos rendkívül nehéz téma van a tárgyalásokon, így elképzelhető, hogy a mostani európai parlamenti ciklus alatt még nem ér véget a folyamat.

A mezőgazdasági fejezet a szabadkereskedelmi tárgyalások legnehezebb része, hiszen mind az amerikaiak számára, mind számunkra a gazdákat érintő következmények elsődleges fontosságúak. A mezőgazdaságot illetően a két legnehezebb téma egyrészt az európai eredetvédett termékek amerikai részről el nem ismerése (USA nem venné át a földrajzi árujelzők rendszerét, hanem védjegyoltalom benyújtására kötelezné az EU-s gyártókat; ez az EU számára elfogadhatatlan). Másrészt szinte áthidalhatatlan a teljesen eltérő uniós és amerikai élelmiszer-biztonsági szabályozás valamilyen módon történő összhangba hozatala (leginkább a génmódosított szervezetek, a klónozott állatok, a hormonnal kezelt marhahús, a raktopaminnal kezelt sertéshús és a klórral mosott csirkehús elfogadhatatlan az EU számára). Szó esett még az esetleges kereskedelmi választott-bíráskodás (ISDS) miatti jogos félelmekről, az érzékeny mezőgazdasági termékek köréről (egyelőre a marhahús, a baromfihús, a sertéshús, a cukor, az etanol és a keményítő került bele ebbe a körbe), az EU-s vajat és tejszínt sújtó ideiglenes amerikai antidömping vámról, a biogazdálkodásról, a kereskedelmi tárgyalások átláthatóságáról, valamint a növény- és állategészségügyi kérdésekről.

Az egyik legfőbb feladat a mostani parlamenti ciklus során, hogy ne engedjük feláldozni a mezőgazdaságot a többi ágazat terén nagyobb engedmények elnyerése érdekében. A parlamenti bizottság nagyon szoros figyelemmel követi a tárgyalások alakulását és azonnal felemeli a szavát, ha bármilyen problémás eredményt észlel.

A másik ilyen ügy a biogazdálkodásról szóló szabályozás módosítása. Ez egy fontos téma, hiszen az egészség-kultusz előretörésével az elmúlt években jelentősen megnőtt a biotermékek iránti kereslet. E termékek világpiaca 1999 és 2011 között megnégyszereződött, valamin az EU-ban a biotermelésre használt mezőgazdasági terület a kétszeresére nőtt. Óriási lehetőségek vannak ebben az ágazatban mind az uniós belső, mind a világpiacon. A jelenlegi szabályozást ezért felülvizsgáltuk, s a múlt hónapban egy olyan szöveget szavaztunk meg, amely egyszerűsíti a szabályozást, könnyíti a biogazdálkodók terheit és a biotermelés mellett nem zárja ki a hagyományos gazdálkodást. Jelenleg zajlanak a tárgyalások a végleges szövegről a Tanács és a Parlament között, de az már borítékolható, hogy az új szabályozás lényegében megfelel majd a magyar biogazdálkodók érdekeinek.

Harmadrészt, előrehaladás történt a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése terén is. Az ír agrárbiztos a közelmúltban számolt be az egyszerűsítés második köréről is, amely a MePAR, az ellenőrzések és az egységes kérelem összeállítása és beadása terén tartalmaz könnyítéseket a gazdák számára. A vidékfejlesztési pillérben szereplő agrár-környezetgazdálkodási kifizetések terén is lesz egyszerűsítés. A parlamenti bizottság részéről jelentős elvárásokat támasztottunk a biztossal szemben, s addig nem nyugszunk, amíg a közvetlen támogatások rendszere, elsősorban a zöldítési elem, egyszerűsítésre nem kerül, s el nem töröljük az indokolatlan adminisztratív és pénzügyi akadályokat.

Negyedrészt az EP-ben egy politikai állásfoglalást tervezünk elfogadni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem jegyében egy uniós keretjogszabály megalkotásának a szükségességéről. Sajnos számos kereskedő a piaci erőfölényével visszaélve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával keseríti meg a beszállító gazdák életét. Ez ellen sürgősen fel kell lépni, különben az európai és a magyar mezőgazdaság veszélybe kerül. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban az élére álltunk ennek a kezdeményezésnek.

Hogyan zajlott a méhészek legutóbbi brüsszeli tüntetése, milyen eredményekkel zárult. Foglalkoztak-e a képviselők a méhészek problémáival?

A magyar méhészek tüntetése békésen zajlott le mind Budapesten, mind Brüsszelben. Sőt, az uniós fővárosban szlovák, horvát és román méhészek is csatlakoztak a demonstrálókhoz, s a legnagyobb uniós mezőgazdasági érdekképviselet, a COPA-COGECA is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az esemény kapcsán jómagam is kiadtam egy támogató sajtóközleményt. A szinte dömpingszerűen az EU-ba behozott, állítólag kínai eredetű, mesterséges úton előállított méz (valójában egy speciális cukorszirup) súlyos problémákat okoz a piacon, hiszen számos gyártó ezt az ipari löttyöt használja méz előállításához, amelyhez a jó minőségű (magyar) mézet csak állományjavítónak használja fel. Ez az ipari méz az eddigi vizsgálatok fényében bár rövidtávon nem okoz élelmiszer-biztonsági kockázatot, de fogyasztóvédelmi szempontból jogszabálysértő, hiszen nem informálják megfelelően az európai fogyasztókat e termékek valódi tartalmáról (pl. arról, hogy milyen arányban van benne az EU-n kívülről származó ipari méz ezekben a termékekben). Nem véletlenül kérik a méhészek, hogy az Európai Bizottság rendeljen el alapos eredetvizsgálatot minden ilyen termék esetében. A magam részéről minden segítséget megadok a magyar méhészeknek ebben a törekvésükben. Hamarosan írásbeli kérdéseket nyújtok be (ez hasonlít az otthoni „írásbeli kérdés” elnevezésű parlamenti eszközhöz), kérvén a Bizottságtól azonnali vizsgálatok lefolytatását, továbbá kezdeményezni fogom a témának a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság napirendjére történő vételét is.

Ismét indul az ökológiai gazdálkodásra való áttérés és ennek a fenntartásának támogatása Magyarországon. Más tagállamok mekkora mértékben pályáznak erre a forrásra a gazdák? Melyik tagállamban a legnagyobb az érdeklődés és lehet-e tudni, hogy mely termékekben ugorhat meg a vegyszermentes árutermelés?

Az ökológiai gazdálkodás támogatása rendkívül népszerű mind az EU-ban, mind Magyarországon. Egy idén tavaszi uniós kimutatás szerint az addig elfogadott tagállami és regionális vidékfejlesztési programokban az uniós források összességében 6,36 %-át tervezik az öko-gazdálkodás támogatására fordítani. Az eddig elfogadott programok többsége, pl. az osztrák vidékfejlesztési program (Ausztriában a legnagyobb az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági területek aránya), Németországban a bajor, az észak-rajna-vesztfáliai, a szász, a baden-württembergi, Franciaországban az alsó és felső-normandiai, a breton, a provanszi, a loire-völgyi, a poitoui vidékfejlesztési programok vagy Belgiumban a flamand program, kiemelt helyen kezelik az ökológiai gazdálkodást. Ezen felül a KAP I. pilléréből automatikusan megkapják a 30 %-os zöld kifizetést a biogazdálkodók.

Az idén augusztusban elfogadott magyar vidékfejlesztési programban a biogazdálkodásra fordítandó uniós támogatás aránya kb. 5 %, amely 207,6 millió euró összeget tesz ki. Ez az összeg nálunk az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása elnevezésű jogcímek között oszlik meg. A támogatásokat fel lehet venni szántóföldi növénytermelésre, almafélék, szőlő és más gyümölcsök termesztésére, valamint gyepgazdálkodásnál kaszálásra és legeltetésre. Magyarországon a növények közül, a búza, a tönköly, az árpa, a kukorica, a napraforgó, a repce, az olajtök és a szója a legnépszerűbbek, míg az állatok közül a szarvasmarha, ezen belül is a szürke szarvasmarha közkedvelt, de a bivaly is feliratkozott már a listára, a sertés, melyen belül pedig a mangalica fajták, majd a juh (racka), kecske és a baromfi következik jelentőségüket tekintve.

Készítette: Szilágyi Bay Péter