Rehabilitálás és tudatosítás!
2010 óta működik, létrejöttének célja, hogy egybegyűjtse azokat a szakembereket, akik a Délvidék művelődéstörténetével, hagyományaival foglalkoznak, vagyis nem kizárólagosan a huszadik század eseményeiben mélyednek el, visszanyúlnak egészen a XVIII- XIX. század kérdésköreibe is. Elsősorban tudományos tevékenységet folytatnak: az év legnagyobb eseménye a számukra a minden év januárjában megrendezett konferencia, amellyel a délvidéki atrocitások kezdetére emlékeznek. Emellett azonban megemlékezéseket is szerveznek, illetve számos más tevékenységet is folytat a csoportosulás. A kutatóközpont támogatja mindazokat, akik arra törekszenek, hogy rokonaikat rehabilitálják, amihez nagyon sok adat kell.
Az öt éves működésük során rengeteg tényre fény derült a kutatásoknak köszönhetően. Kiragadva egyet-kettőt: a partizánok sok esetben maguk is tudták, hogy amit tesznek törvénybe ütköző cselekedet, sőt, olykor a jugoszláv hatóságok is felléptek a túlkapásaik ellen. Előkerült olyan példa, amely pozitív példaként lebeghet előttünk Nyugat-Bácskában volt olyan szomszédos magyar és szerb falu, amelyek kölcsönösen megvédték egymást – tudtuk meg Prof. Dr. Zakar Péter történésztől, a Délvidék Kutatóközpont elnökétől, akinek bevezetője után Forró Lajos történész újságíró tartott előadást az 1944-45. évi tervszerű népirtásról.
A szerb kollégákkal folyamatos a kapcsolattartás, sok kötetük két nyelven jelenik meg. A feladat kettős: a magyar társadalommal meg kell ismertetni, hogy mi zajlott itt le 1944-45-ben, ugyanakkor a szerbeket is tudatára kell ébreszteni arra, hogy mi történt.
ÉR.
