A napfény pótolhatatlan

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola – a Fény évének figyelembevételével – néhány héttel ezelőtt Fényes órák elnevezéssel előadássorozatot indított. Az e hét keddi előadáson Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit (PhD), a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense avatta be a diákságot a fény, az állattenyésztésben betöltött fontos szerepéről.

A természetes fénysugarak hatására gyorsul az állatok anyagcseréje, növekedési, fejlődési erélye. Azokban az évszakokban, időszakokban, amikor a természetes fényhatás csökken, akkor a mesterséges fény intenzitásának növelésével, a megvilágítás tartamának változtatásával némileg pótolható a napsugárzás pozitív biológiai hatása.

Azonban kiemelte, hogy a természetes fényt nem tudja pótolni a mesterséges: „A napfény maga pótolhatatlan. Főleg, hogy ha egészségügyi szempontokat veszünk figyelembe, akár a humán-, akár az állategészségügy terén. Az ember a mesterséges megvilágítással tulajdonképpen a napfényt próbálja szimulálni” – magyarázta az érdeklődő hallgatóságának Mikóné Jónás Edit.

Gazdasági haszonállataink közül a fényre a baromfi a legérzékenyebb, ezért a baromfitenyésztésben a legelterjedtebb a fényprogramok alkalmazása. „Akár képesek vagyunk elérni azt, hogy az egyes keltető részlegekben különböző napszakot idézzünk elő” – hangzott az előadótól. Ennek ellenére nem csak a baromfitenyésztők élnek a fény és a termelés kapcsolatából adódó pozitív hatásokkal. Az előadás magában foglalta a fényprogramok jelentőségét, termelésre, szaporodásra gyakorolt hatását, kiemelve az állatfajonkénti sajátosságokat. Röviden megemlítette az előadó az egyes vadfajok szaporodási mutatóit, valamint a világítási technológiák közötti eltéréseket is.

Az utolsó előadáson majd a kultúra fényei kerülnek reflektorfénybe.

G.