Összeröffentek a múzeumban

Első alkalommal adott otthont a makói József Attila Múzeum az András-napi disznótorosnak, vagyis az Összeröffenésnek. A rossz idő miatt kevesen látogattak el szombaton az eseményre, de ők és a munkában résztvevők nagyon jól érezték magukat. – Egyrészt azért találtuk ki, mert manapság egyre ritkábbak a házi vágások, így a fiatalok nagy többsége nem is tudja, hogyan kell a hagyományok szerint feldolgozni a jószágot – nyilatkozta Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató.

Másrészt hamarosan itt a Karácsony, ami közeledtével sokkal szívesebben segítenek egymásnak az emberek. – A helyi gazdakörtől kaptuk a disznót, a belőle készített hurkát, kolbászt, pörköltet és egyebeket pedig 15 rászoruló család kapja, de a hajléktalan szálló konyhájára is jut belőle – folytatta az intézmény vezetője.

A Csanád és Gazdakör nem csupán a 140 kilós állatot biztosította, hanem több tagja aktívan ki is vette a részét a munkálatokból. – Régi szokás szerint, vagyis ahogy az őseinktől tanultuk, úgy dolgozzuk fel a jószágot – vette át a szót Kádár József, a kör elnöke. A hurka ízesítését sem cifrázták, só és bors került bele, az arányokat, valamint még egy-két más hozzávalókat azonban jótékony homály fedte.

A bélmosás – ahogy minden magyar területen, így Makón is – asszonydolog. A múzeum kazánházában szakavatott kezek mosták, tisztították a méteres darabokat, hogy minél gyorsabban hurka és kolbász válhasson belőle. Mosás közben sózták is, mert így könnyebben ment a dolog.

Munkatársunktól. K.