Makó, az építész szemével

Az Alföld építészeti kincsei és műemlékvédelme címmel tartott előadást szerda este a makói József Attila Könyvtár olvasótermében Erdély István. Az építészmérnök elsősorban arról beszélt, mikor egy-egy régi házhoz hozzányúlnak, csak szakszerűen szabad tenni, mivel meg kell őrizni az eredeti formáját, kinézetét. Az est folyamán szóba került a régi és az új városháza, a volt Takarékpénztár épülete, valamint a püspöki rezidencia, a kápolnájával együtt.
– Ezen épületek az évtizedek során jelentős átalakításokon estek át, leginkább a múlt rendszer során végeztek rajtuk olyan kisebb-nagyobb változtatásokat, melyeknél jelentősen sérült az eredeti kinézet – folytatta az építészmérnök. Pozitív makói példát is felhozott, mikor úgy végezték el a felújítást, hogy megőrizték a régi jegyeket. Ez az épület pedig a Csanád vezér téren álló szálloda.
A jelenlegi városházán nagyon jól látszik, hogy a különböző társadalmi, gazdasági és történelmi hatások hogyan érvényesültek rajta. – Mivel Makó egykoron megyeszékhely volt, s ebből az épületből irányították a vármegyét, sokkal több funkciót látott el, mint csupán városházaként, s ezeket az átalakításokat is híven tükrözi az épület – fogalmazott Erdély István.
Elismert építészek munkáival is lépten-nyomon találkozhat az, aki Makón jár. Elég, ha csak a Makovecz-hagyatékra gondolunk. A kortársak alkotásait is kedveli Erdély László, de neki a Maros-parti városban legjobban a volt Takarékpénztár épülete tetszik. – Neogótikus stílusban épült és hozzám ez áll a legközelebb – tette hozzá. A gótikus magyar épületek nagy többsége a történelem viharaiban szinte teljesen megsemmisült, így csak a későbbi korokból származók maradtak fennt.
Munkatársunktól. K.