Lázár: Brüsszelben nem elég fideszesnek lenni

Meghallgatást tartott ma az Országgyűlés európai ügyekért felelős bizottsága. Az ülésen – a bizottsági tagok mellett – részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Takács Szabolcs, a tárca EU-s szakállamtitkára is.

A tanácskozáson szó esett többek közt az uniós források elosztási mechanizmusáról, a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárásokról, a brüsszeli magyar külképviselet munkájáról, a menekültválságról, a kvótarendszerről és az európai terrorveszélyről is.

Az EU-s ügyek közvetve a magyarok életviszonyait érintik

Jó döntés volt a Miniszterelnökséghez rendelni az Európai Uniós ügyeket – erről Lázár János beszélt a 2010 és 2014 közötti tapasztalatokról szóló beszámolójában. Mint mondta, az Európai Bizottsághoz kötődő ügyek alapvetően nem külgazdasági vagy külkapcsolatokat érintő kérdések. Azok kifejezetten a magyarok életviszonyait érintik.

Inkább belső piaci ügyekről van szó, semmint külpolitikai vitákról, ezért ez a feladat államközi konzultáció helyett államon belüli egyeztetési mechanizmust indokol, és bár kevés példa van erre a megoldásra az uniós tagállamok között, az országok egyre inkább ebbe az irányba haladnak – mondta a politikus. Meglátása szerint a kormány helyesen döntött, amikor centralizálta ezt a feladatkört.

A kötelezettségszegési eljárásokról szólva ugyanakkor elhangzott, azokat a kormány az Igazságügyi Minisztériumra bízta; ez a tárca képviseli Magyarországot az eljárásokban, biztosítja a jogi háttérmunkát.

Prémium jár a jól elvégett munkáéért

Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek nem veszítettek uniós forrást az elmúlt időben – jelentette ki a miniszter. Szavai szerint egy nehéz helyzetben lévő területet kellett a kormánynak „megmentenie” újraszerveznie. Ez, mint mondta, úgy volt lehetséges, hogy nem hátráltatták pártpolitikai viták.

Mindezeken felül kijelentette, az hogy forrásvesztés nélkül zárják le a ciklust, nagy eredmény, így prémiumot fizetnek azoknak a munkatársaknak, akik ezt elérték.

Brüsszelben nem elég fideszesnek lenni

A miniszter szólt a brüsszeli állandó képviselet átalakításáról is.

Ez a magyar állam legfontosabb állomáshelye jelenleg, itt közvetlen nemzeti érdekeket kell képviselni, ide a legfelkészültebb emberek kellenek, itt nem elég fideszesnek lenni, jónak, sőt nagyon jónak kell lenni – fogalmazott a kancelláriaminiszter.

Legény Zsolt kérdésére elmondta, a képviseleten dolgozó 90 emberből eddig 22-t küldtek el.

Értékviták és érdekviták

Mostanában sokat hallani, hogy az EU komoly bajban van, folyamatos kihívások érik, de sokszor volt már olyan, hogy temették az uniót, és az EU korábban is képes volt megfelelő válaszokat adni. Mindazonáltal jelenleg valóban párhuzamosan több külső és belső válság zajlik, amelyeknek a kezelése nehéz feladat elé állítja az uniót és tagállamokat is – mondta immáron Takács Szabolcs a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

A szakpolitikus e kihívások között említette a migrációs válságot, a terrorveszélyt és azt, hogy kétségek merültek fel Nagy-Britannia uniós tagságával kapcsolatban. A migrációval kapcsolatban hozzátette, Magyarország álláspontját igazolták a fejlemények, ugyanakkor az ország azt szeretné, hogy az EU-ban erős együttműködés legyen az EU vívmányok megőrzése mellett.

Takács Szabolcs szerint a terrorveszélyt illetően azt kell megmutatnunk, hogy Magyarországra lehet számítani, az emberi jogokat azonban „nem lehet az emberi élet elé helyezni”.

Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta, Magyarország és az EU között vannak értékviták és érdekviták, melyek nem alábecsülendők.

Vannak, akik meg akarják szervezni a bevándorlást, mondván ez jó Európának, de Magyarország szerint meg kell állítani. Magyarország tiszteletben tartja, ha egyes országoknak szükségük van a bevándorlásra, de ebből nem következhet az, hogy Magyarországon is kötelező betelepítés legyen, ez elképzelhetetlen – mondta az értékrendbeli nézetkülönbségek kapcsán a Miniszterelnökség vezetője.

Szerinte ezzel szemben az érdekviták piaci, üzleti, kereskedelempolitikai kérdések mentén zajlanak, például arról, hogy Magyarországon ki szerezhet földtulajdont, de ilyenek az energetikai kérdések vagy az élelmiszerfelügyeleti díj ügye is.

Megáll-e a saját lábán Magyarország 2020 után?

Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnökének és az MSZP-s Józsa István kérdésére Lázár János elmondta, bízik abban, hogy 2020-ban is lesz kohéziós alap, de valószínűleg átalakulnak a források, ezért „innovatívnak és kreatívnak” kell lenni, és még így sem biztos, hogy minden magyar régió részesülhet majd a támogatásból.

Mint mondta, nő az unió adófizető polgárainak a szkepticizmusa, annak kapcsán, hogy kell-e még Közép-Európának pénzt adni, „hiszen látszik, hogy nem értelmetlenül költötték el a felzárkóztatásra szánt pénzt”.

Hozzátette, 2017-2018-ban elgondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem kapunk ennyi uniós pénzt., „akkor eldől, hogy sikerült-e felzárkóztatni Magyarországot úgy, hogy megáll a saját lábán”.