Érzelmektől fűtött vita Makó csődhelyzetéről

Korom András – Makó

A mai ülésen napirend előtt felszólalói közt Kovács Sándor (Fidesz-KDNP) elmondta: a választás előtt a volt polgármester és néhány képviselő politikai támadást intéztek a makói és vásárhelyi kórház integrációja ellen. A képviselő szerint valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy ők már nincsenek a testületben. A képviselő kérte, hogy ha már a polgármester ötvenezret ajánlott fel Haki gyógyulásáért, akkor a testület tagjai is járuljanak hozzá – képviselői alapjukból – ahhoz 20-20 ezer forinttal. Kovács Sándor azt mondta, közel ötezer aláírást gyűjtöttek eddig össze a betelepítési kvóta ellen Makón és a környékén, s ezt folytatni is fogják. Azt is megkérdezte, vajon miből fizette ki a FIGYI klub 4 milliós tartozását, amikor köztudott, hogy az gazdálkodási problémákkal küzdött?

Kádár József (Fidesz-KDNP) települési képviselő kérte a várostól a külterületi illegális szemétlerakók megszüntetést, a makóiaktól pedig azt, hogy a dűlőutak és árokpartok helyett inkább a szeméttelepre vigyék a szemetet vagy rakják azt a szemetesekbe.

Marosvári Attila képviselő (PSZM) Lázár János hírportálunkon megjelent legutóbbi interjúja azon mondatára reagált, miszerint a várost csődhelyzetben vette át az új testület. A képviselő szerint ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak, hiszen 22 millió híján 1 milliárdot adott át az előző önkormányzat az újnak.

– A likviditási terv szerint 88 millió forint volt a többlet, azaz több mint 200 millió forint szabad összeggel adtuk át a várost – jelentette ki, s azt kérte, hogy ilyen torz tények ne jussanak ki a városházáról.

Török Miklós (Demokratikus Koalíció) szerint nyitott városvezetést ígért az új városvezetés, de úgy érzi, szorul össze a gazdaság. Azt tapasztalta ugyanis, hogy több makói üzlet is bezárt. A FIGYI tartozásával kapcsolatban elmondta: a pályázat egyik tévedése miatt alakult ki a hátralék, s úgy tudja, hogy a FIGYI klub vezetője (Mucsi Tamás – a szerk.) adott tagi kölcsönt a szervezetnek.

Weszelyné Végsheő Henriett Marosvári Attila szavaira válaszolva ismertetett azt az Orbán Viktor miniszterelnök által írt levelet, mi szerint a kormány 5 milliárdos adósságcsapdából váltotta ki Makót. – Ehhez az adóssághoz hozzászámolhatjuk a Makó Térségi Víziközműből hiányzó 1, de már inkább 2 milliárd forintot is – mondta. Hozzátette, a Török Miklós által említett egyik bezárt bolt az egy üzletláncé volt, s azt épp egy makói vállalkozó akarja kivenni.

Czirbus Gábor alpolgármester (Fidesz-KDNP) úgy reagált Török Miklós szavaira, hogy a város vezetése bármikor nyitott arra, hogy bármiről beszéljen a képviselőkkel, ahogy ez a képviselővel is legutóbbi is megtette. Illetve emlékeztetett arra, hogy a számos lakossági fórumot is tartottak.

Török Miklós erre azzal reagált, hogy szeptember 30-án közhasznú adatigénylést adott be a városházára, arról érdeklődve, név szerint kik dolgoznak a városházán és a városi intézményeknél. Csak a számukat kapta meg, illetve azt, hogy a nevekről kérdezze meg az intézményvezetőket.

Farkas Éva Erzsébet polgármester azt hangsúlyozta, hogy a város küzdelmes, de eredményes évet mondhat magának. Három feladattal indultak: az egyik az elszámoltatás, s egy két héten belül nyilvánvalóvá vált, hogy a városvezetés számára nagyon sok a munkához szükséges dokumentum eltűnt, mint például a város a vagyonkatasztere. A másik, hogy rendet kellett rakniuk a városházán. A harmadik, hogy a jövő Makóját szeretnék építeni.
– Az örökölt jót folytatjuk, de új irány szeretnénk képviselni. Ha Önök még mindig azon vitatkoznak, nyitott-e a városvezetés, akkor csalódott vagyok. Az előző városvezetéshez nem tudtak az emberek bejutni. A 81 lakossági fórum nem kérdőjelezhető meg az Önök részéről sem! – szólt Török Miklóshoz. Hangsúlyozta, hogy a térség országgyűlési képviselője teljes mértékben tisztában van, Makó jelenleg mivel rendelkezik és miből szenved hiány.

– Az elmúlt 25 évben nem volt olyan országgyűlési képviselője a városnak, aki segítségével ennyi minden megvalósult volna – jelentette ki, majd felsorolta az útépítéseket, a hulladékrekultivációt, a kórházfejlesztést, a bíróság, a munkaügyi központ épületének felújítását, azt, hogy megnyílt a kormányablak. Hozzátette, hogy volt városi rezsicsökkentés, 35 millióval támogatta a város a civil szervezeteket, egyházakat, háromszorosára emelte a város a roma és román önkormányzatokat költségeit, nyári művésztelepeket támogattak. Több mint 50 millióval segítették a járda- út- és csapadékvíz elvezetési problémákat. Kibővítették a közfoglalkoztatotti programot, s elindult az elmúlt időszak legnagyobb szégyenfoltja, azaz Honvéd rehabilitációs programja is – sorolta.

Marosvári Attila erre azzal reagált, hogy senki nem vonta kétségbe az országgyűlési képviselő eddig a város érdekében végzett munkáját.
– Önök rendszeresen előhozzák a város vagyonának állapotát. Nem csak 200 bérlakásból áll a vagyon. Azok elhanyagoltságát emlegetik, de nem hangozik el, hogy az előző városvezetés alatt épült fel az Erdélyi püspök utcai óvoda, vagy hogy az egykori kollégiumi épületet az előző önkormányzat újíttatta fel 200 millió forintból a Közhivatalok Házává – mondta. Hozzátette: a szeméttelep rekultivációja is még az országgyűlési választások előtt kezdődött. – Az előző polgármester havonta tartott olyan fogadóórákat, mint Ön, és több száz lakossági fórumot csak a szennyvízvezetés ügyében tartottunk. A Contitech adóbevételei is azért nőttek, mert már korábban fejlesztettek, a Givaudan is most kezdett 160 milliós helyi adót fizetni. Mi is olyanok lettünk volna, mint Önök, ha ezek a források a rendelkezésére álltak volna – tette hozzá Marosvári Attila.

Farkas Éva Erzsébet erre azzal reagált, hogy azt mondta el, ami egy év alatt történt, s amit a lakossági fórumon a makóiak mondanak. Az elmaradt felújításokra utalva hozzátette: a karbantartások elmaradását mutatja, hogy Makovecz Imre által tervezett sportcsarnok beázik, s azzal küszködnek, hogy a sportcsarnokban vagy a múzeumban beindul-e a kazán. De szintén ezt jelzi, hogy méltatlan állapotban vették át a városházát.

Sánta Sándor (Fidesz-KDNP) képviselő azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nagy mértékben elhanyagolták az önkormányzati bérlakások állagmegóvását, miközben presztízs beruházások zajlottak. – A Honvédra lett volna pályázat, de az előző polgármester is azt mondta, hogy ezt elbaltázták – hívta fel rá a figyelmet.

Hadik György (Fidesz-KDNP) képviselő érzelmekkel túlfűtöttnek minősítette Marosvári Attila szavait, és emlékeztette arra, hogy 5 milliárdot azért kapott Makó a kormánytól, hogy ne omoljon össze a város költségvetése.
A polgármester összegzése szerint a makóiak összefogásának, támogatásának és együttműködésének közös sikere az elmúlt egy év.

A makói kórház működéséről szóló tájékoztatójában Kallai Árpád főigazgató elmondta: a kórház munkája, teljesítménye, a betegellátás adatai azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben egyre nagyobb számban és egyre magasabb színvonalon látják el a betegeket. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy jó szakembert találjanak.

– A betegforgalmi adatok azt mutatják, hogy a betegek szívesen fordulnak a makói kórházhoz, s korábban jelentkező betegelvándorlás már nem jellemző. Jelenleg az integrált kórház a megye lakosságának egynegyedét, azaz több mint 100 ezer embert lát el. A pszichiátria 200 ezret, a kakaszéki reumatológia pedig 150 ezret. Az ágyak csak egyharmada aktív ágy, a 2007-es ágyszámcsökkentés hatásaként – állapította meg. Hozzátette: 2015-ben az intézményben jelentős infrastrukturális fejlesztés történt. Tavaly 3,5 százalékkal, idén 1,6 százalékkal nőtt a járóbeteg ellátás. Annak ellenére,hogy a finanszírozás közben nem változott, s átépítés alatt állt a rendelő. 6,5 százalékkal csökkent a krónikus betegek száma, de nőtt az egynapos sebészet aránya. A műtéti beavatkozások száma 4 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest Makón. Több mint 5 milliárd forint fejlesztés valósult meg uniós forrásokból a három tagintézményben, azaz a makói és a vásárhelyi kórházban, illetve a kakasszéki gyógyintézetben. A főigazgató hangsúlyozta: a kórházi integráció pozitív szaldónak könyvelhető el.

Török Miklós kérdéseire – A makói betegek mennyiben járultak hozzá a vásárhelyi kórház teljesítménye felfejlődéséhez? Hozzájárulhatott-e a makói kórház teljesítménycsökkentéséhez, hogy a fejlesztési források 80 százaléka Vásárhelyre ment el? Melyek a szűk keresztmetszetek a kórházban? És miért szükségesek a kommunikációs költségek? – Kallai Árpád közölte: kizárólag európai uniós forrásból származtak a kommunikációs költségek, melyeket az egészségfejlesztés propagálására fordítottak. Az emlőrák elleni emlőszűrés 45 százalékról majdnem 80-ra emelkedett nyolc év alatt Vásárhelyen. Makón ez jelenleg csak 25 százalék, ennek emeléséhez kell a folyamatos kommunikáció. Az a cél, hogy tíz év múlva kevesebb beteg legyen.

– Garantálom, hogy a makói, nagyéri és kiszombori betegeket nem továbbítjuk Vásárhelyre, ha van Makón megfelelő ellátás. Nem fejlődik a vásárhelyi a makói kórház rovására! – szögezte le Kallai Árpád, aki meghívta a képviselőt hogy a holnapi projektzárón személyesen győződjön meg arról, hogy fejlődött-e a makói kórház vagy nem.

Farkas Éva Erzsébet szerint nem lehet megkérdőjelezni a makói kórház osztályainak létjogosultságát. A makói egészségmegőrzési, felvilágosítási, szűrési programok tükrében nem kérdőjelezhetők meg a célok és az eredmények sem.

Az egészségfejlesztési programról Gyurisné Pethő Zsuzsanna, az EVP programigazgatója adott tájékoztatást.

A testület az ebédszünet után folytatja munkáját.