Svájcban nem sikk hunnak lenni!

Az eredetileg építőmérnök és matematikus előadó családi kötődéséből indult a kutakodás: ükapja, Martin Salamin svájci volt, és 1835-ben a sárlavinák és a kőgörgetegek elöl menekülve választotta új otthonául a Kárpát-medencét, őseinek hazáját. A későbbi generációk pedig kutatni kezdték egy esetleges huncsoport létezését a Rhone folyó alsó völgyében, amit franciául Val d’ Anniviers-nek neveztek.

Salamin András 10 olyan bizonyítékcsoportot említett, amelyek szerinte egyértelmű mutatói annak, hogy Svájcban a hunok (a catalaunumi csata elől idemenekült egységek) vagy esetleg a 936-ban errefelé kalandozó magyarok leszármazottai. Ezek közül az előadó legfőbb érvként magát a tényt emelte ki, hogy 1500 éven keresztül, generációról generációra hagyományozódott a rokonság emlékezete. Fontos bizonyítékként említette a különféle nyelvi egyezéseket, a temetkezési szokásokat, valamint a tulipános díszítőelem használatának jelenlétét.

Az előadó hangsúlyozta, hogy kevesen, de egyre többen vallják magukat hun leszármazottnak. Teszik ezt annak ellenére is, hogy Svájcban nem üdvözlik nagy lelkesedéssel ezt az elméletet.

Mindenesetre a keddi előadás egy sokat képi illusztrációt felvonultató, színes és érdekes előadás volt, amin még az ún. hunkenyeret is megkóstolhattuk Bálint Gabriella önkormányzati képviselő sütési tudományának köszönhetően.

ÉR.