Csak Makón múlik a város jövője

Korom András – Makó

– A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette, ha a kötelező kvótával szétszórják a menekülteket az uniós országokban, akkor potenciálisan a terrorizmussal is ezt teszik. Mi az összefüggés a terrorizmus és a menekültek között? – kérdeztem Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, a makói térség országgyűlési képviselőjét.

– A terroristák vérszemet kaptak Európa erőtlensége és tehetetlensége miatt. Európa ma gazdag és gyönge, ami a lehető legrosszabb párosítás. A politikai menekültek és illegális bevándorlók hullámaira rákapaszkodva tömegével jelentek meg a terroristák. Ezt a titkosszolgálati eszközök is megerősítik. Magyarországon 400 ezer bevándorló haladt át, közülük 170 ezer regisztrált, a többiek ezt megtagadták. Hogy ez utóbbi 230 ezerben ki volt benne, arról fogalmunk sincs. Több elkövetőről a francia rendőrség és a nemzetközi sajtó dokumentálja, hogy Görögországban léptek az Európai Unió területére. Különböző szélsőséges iszlám csoportok célterületnek jelölték ki Boszniát, azaz a Balkán egy része expanziós területe az Iszlám Államnak.

– Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország?

– A legfontosabb feladatunk az ország védelme. Ma a nemzetközi sajtó hazánkat az egyik legbiztonságosabb országnak tekinti, mert ezernél kevesebb illegális bevándorló tartózkodik az ország területén, részben nyitott, részben zárt táborokban. Számuk a kitiltások miatt folyamatosan csökken, de sokan tovább is mennek nyugat felé. Nálunk tehát nincs potenciálisan veszélyt jelentő számú illegális bevándorló, miközben Németországban akár milliónyian is lehetnek olyanok, akik ellenőrzés és kontroll nélkül léptek be és tartózkodnak. A német belügyminiszter ezért mondta, hogy hazája közvetlen veszélyben van. Az a különbség a nyugati baloldali politikai csoportok és a közép-európai államok között, hogy mi nem megszervezni, hanem megállítani akarjuk a bevándorlást. Szerintünk Európa határán kell megállítani a bevándorlókat, és kiszűrni közülük a kockázatos embereket.

– A Visegrádi Négyek ebben segítséget is felajánlottak Görögországnak. Elfogadták azt?

– 300 embert ajánlottunk fel, amelyet tudomásom szerint elfogadtak, és de készek vagyunk további anyagi vagy bármilyen egyéb segítséget is nyújtani, hiszen közvetlen érdekünk fűződik ahhoz, hogy a problémát ott kezeljék, ahol az keletkezik. Részben ott kell fellépni, ahonnan ezek az emberek elindultak, részben Törökország és Görögország között kell megállítani őket. Meg kell fékezni az embercsempészetet, elképzelhetetlen, hogy két-három török/görög embercsempész hajókkal el tud bánni az Európai Unióval. Magyarország bizonyította: a jogi, a rendfenntartói és a műszaki határzár egyszerre képes megállítani a bevándorlási hullámot.

– Született egy olyan kormánydöntés, hogy ha a menekülthullám Románia felé terelődik, akkor a kübekházi hármashatártól egészen Mezőhegyesig tartó határszakaszon is kerítést építenek…

– Ha Ausztria, Szlovénia és Horvátország határán megépülnek a biztonsági határzárak van rá esély, hogy a makói térség kerül nyomás alá. Azok, akik szervezik a menekültek útját, irányt fognak váltani, új útvonalakat fognak keresni. Magyarország az elmúlt évben 1000 embercsempészt fogott el. Akik eljuttatják a menekülteket Görögországig, majd Belgádba és nyugat felé, azok megszervezik ezt az akciót is, ezt tapasztalhattuk is a magyar határnál. A kormány konkrét előkészületeket tett, beszerezte a kerítésépítéshez szükséges alapanyagot, kiadta az utasítást a rendőrségnek és a honvédségnek, hogy álljon készen a határzár megépítésére. A szerb-magyar határtól a Marossal párhuzamosan már elkezdődött az előkészítő munka. Meg fogjuk védeni Nagylak és Makó térségét az illegális bevándorlóktól.

– A tavalyi helyhatósági kampányban Orbán Viktor miniszterelnök 20 milliárdos támogatást ígért öt év alatt a makóiaknak arra az esetre, ha Farkas Éva Erzsébetre is csapatára szavaznak. Sokan ezt csak kampányfogásnak tartották, de nemrégiben számoltuk össze, hogy alig egy év alatt majd 11 milliárd érkezett vagy konkretizálódott. Mi várható még?

– 1,6 milliárd forintból Földeák és Makó, 1,2 milliárdból Makó és Csanádpalota között épült út. Makón két Makovecz épület, a könyvtár és a fürdő bővítését, illetve átépítését támogatja a kormány. A Területi Operatív Program keretében 2 milliárd forint uniós forrás áll a város rendelkezésére. A kiszombori elkerülőút a választási ígéretem volt, ez 4-5 milliárd forintból valósul meg, a beruházás előkészítését már meg is kezdtük. A kormány mindezek mellett várja Makó városának kezdeményezéseit is, hiszen a települést kiemelt szövetségesének tekinti, főként – mivel éppen a bevándorlás miatt – a város térsége frontvonallá válhat. A fejlesztésekben azonban lépésről lépésre kell haladnunk, hiszen a makói önkormányzat csődhelyzetet vett át, ezt kellett először rendeznie. A múlt lezárását követően a jövő tervezése folyik gőzerővel a városházán.

– Nemrégiben a Bajza utcai iskolában tartott lakossági fórumon azt mondta, hogy megnyugtatóan rendeződött a makói kórház helyzete. Mi takar ez?

– Most zárul a kórházfejlesztés első része, ami reményeim szerint csupán az első lépcső, a modernizálás és bővítés folytatódni fog. Amikor képviselőjelöltként bizalmat és támogatást kértem a makóiaktól a politikai ellenfeleim azt mondták: a hódmezővásárhelyiek megfojtják Makót, elveszik a várostól a lehetőségeket. Ennek egyik megnyilvánulási formája volt, hogy a makói kórház a vásárhelyi áldozata lesz, és a vásárhelyiek veszélyeztetik a makóiak egészségét. Azóta bebizonyosodott, Makó csak erősebb lett azzal, hogy szorosan együttműködik Hódmezővásárhellyel. Ennek szimbolikus jele lehet a majdani Makó-Maroslele-Hódmezővásárhely kerékpárút. A két város konstruktívan és hatékonyan együtt tud működni egymással, tiszteletben tartva a másikat. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy Makó erősebb legyen. Jól látható, hogy Vásárhely vezetésével együtt, nem Makó ellen, hanem Makóért próbálunk tenni, és a makói problémák megoldásán dolgozom. A kedélyek megnyugodni látszanak, a kampány, amit az MSZP folytatott, sikertelen volt, mert az emberek látják, hogy Makó fejlődik, miközben számos évek óta húzódó problémát sikerült a makóiakkal közösen megoldanunk.

Fotó: Vári Dénes

– Nagyon fontos a városnak a Hagymatikum bővítése a turisztika szempontjából, illetve a könyvtár újjáépítése. Melyek a legfrissebb fejlemények ezek ügyében?

– Makovecz Imrének egy tucatnyi olyan terve maradt, amely befejezhető, ebből kettő kötődik a városhoz. Az egyik a Hagymatikum élményfürdő szárnya, a másik a könyvtár átépítése. Egyik előtt sincs akadály. Úgy tudom, hogy a Makona Tervezőiroda dolgozik mindkét beruházás előkészítésén, a kormány pedig kész biztosítani az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat. Most a tervekre várunk, 2016-ban jelenik meg a közbeszerzés. A könyvtár átépítése másfél, míg a fürdő bővítése kétmilliárd forintba kerül, mindkettőnek kész kell lennie, vagy a befejezéshez kell közelítenie 2018-ra. Makó megérdemel egy új szellemi központot a könyvtárral, míg a fürdőt – miután jól teljesít – az államnak támogatnia kell, hogy tovább fejlődhessen.

– Hogyan érinti a földet a gazdáknak program a makói járás földműveseit?

– Körülbelül ezer hektár olyan állami földterület van Makó térségében, amelyet decemberben hirdetnek meg árverésre. A Magyar Fejlesztési Bank ehhez kedvezményes, 1,9 százalékos kamatra biztosít hitelt, amit a Budapest Bank fiókjaiban lehet igényelni. A jelenleg földbérlettel rendelkező helyben lakó földművesek, 10 százalékos önerővel tudják igénybe venni a hitelt. A programot az Agrárkamara és a gazda érdekvédelmi szervezetek kezdeményezték annak érdekében, hogy a gazdatársadalom versenyképességét a kormány földvásárlási lehetőséggel is támogassa. Nógrád, Heves és Szabolcs megyében az utóbbi napokban minden árverés sikeres volt, minden földterület elkelt. Ahol hosszútávú bérleti szerződéssel terheltek a földek, mint Vas vagy Győr-Sopron megyében nehezebb a helyzet, de ott is 50 százalékban találtak új gazdára a parcellák. A gazdatársadalom komoly érdeklődése miatt már több mint 5 milliárd forint értékben értékesítettek eddig állami földeket, ezért azt tervezzük, hogy januártól is folytatjuk a földárveréseket.

– Ráadásul van egy a meglévő haszonbérleti szerződések módosításával kapcsolatos indítvány is…

– A mi térségünkben ez nem jelent problémát, hiszen itt olyan szerződések vannak, amelyekben a bérleti díjak megfelelnek a piaci értéknek. A javaslat ott érdekes, ahol 2002-ben olyan bérleti szerződéseket kötöttek, hogy a bérlők aranykoronánként 580 forintot fizetnek, miközben a piaci ár 2000 forint. Ki az, aki megveszi ilyen előnytelen kondíciók mellett, a 2051-ig bérbe adott földet, ha nem tudja a bérleti díjat a piaci árra emelni? Mi annak a lehetőségét akarjuk megnyitni Győrffy Balázs kamarai elnökkel, hogy a föld tulajdonosa a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díjat kaphasson a szerződés lejáratáig.

– Hogy állnak a kormányzati segítséget kapott tornaterem, -csarnok építések a Makó térségi kistelepüléseken?

– Magyarcsanádon művelődési ház, Földeákon iskola újul meg, Apátfalván és Csanádpalotán sportcsarnok épül, Csanádalbertin művelődési ház létesül a kormány által biztosított támogatásokból. Ezek tervezése és közbeszerzése zajlik, az építkezés mindenhol rövidesen elkezdődik. Nagyon fontos, hogy közösségerősítő beruházásokról beszélünk, hiszen részben sportolási, részben szabadidős tevékenységekre biztosítanak lehetőséget, vagy éppen az oktatási feltételeket javítják. A makói járásban sajnos elhanyagolt az oktatási, köznevelési infrastruktúra, sok itt a feladat, a kormány célja, hogy minden településen megújuljanak az intézmények.

– Mikor lesz a legközelebbi makói képviselői fogadóórája?

– Decemberben Makón és Vásárhelyen is várom az érdeklődő polgárokat – mondta Lázár János.