Návay emléke Makón tovább él

A proletárdiktatúra idején meggyilkolt Návay Lajos előtt tisztelegtek pénteken a makói József Attila Múzeumban. A földeáki születésű politikus rövid ideig az országgyűlés elnöke is volt. A makói önkormányzat – a vértanú halált halt képviselő tiszteletére – Návay Lajos Emlékévvé nyilvánította az idei esztendőt, de 2016-ban is még számos esemény kötődik majd hozzá. A múzeumban konferenciával és kiállítás-megnyitóval folytatódott ez a sorozat.

Elsőként Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Farkas Éva Erzsébet polgámester megnyitotta a konferenciát. Dr. Zakar Péter, a SZTE tanára a dualista monarchia Magyarországát ismertette. Eötvös József írásai kapcsán pedig dr. Nagy Mariann, a Pécsi Tudományegyetem tanára beszélt a dualizmus kori nemzetiségi politikáról. A Debreceni Tudományegyetem tanára, Szendrei Ákos Návay atyai jóbarátjának, Justh Gyulának a pályafutását vázolta. A későbbiekben Justh és Návay politikai ellenfelek lettek.

– Én a családon keresztül mutattam be a politikust, azt a környezetet tártam a hallgatóság elé, melyből Návay elindult – tudtuk meg Gilicze János nyugalmazott levéltári főtanácsostól. Az előadó nem csupán szavakkal, hanem számos tárgyi emlékkel is hozzájárult ahhoz, hogy az érdeklődők tisztában legyenek Návay Lajos emlékével. A főtanácsos nem egyedül gyűjtötte össze az anyagot, hanem Halász Tamással közösen.

Návay Lajost 1892-ben Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki, majd négy esztendővel később főjegyző lett. Alispánná pedig 1901-ben választották. Ezt követően az országos politikával kezdett el foglalkozni. Országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, s ő lett – igaz, rövid ideig – az országgyűlés elnöke. A proletárdiktatúra végén, a szerb és francia megszállók elől menekülő vörösök túszokat vittek magukkal Makóról, köztük Návayt is. A kiskunfélegyházi vasútállomáson 1919. április 29-én meggyilkolták.

Munkatársunktól. K.