A bárány nem mindig árt(alm)atlan

A kampányról itt olvashat. Megkerestük Dr. Kozma János gyermekorvost, hogy segítsen megérteni a himlőt, az oltást, a kampányt. De mielőtt erre rátérünk, elvégezzük a mi kompetenciánkba tartozó vizsgálatot:

A bárányhimlő egy összetett szó (bárány és himlő). A magyar nyelvben német mintára keletkezett összetétel (vö. Schafblattern, Schafpocken). Az összetett szó első alkotója a bárány. Ehhez a leggyakrabban társított szólás az Ártatlan, mint a ma született bárány. Tehát a bárány szavunk hordoz magában egyfajta ártatlanságot, szelídséget, ártalmatlanságot. Ezt állapítja meg az Etimológiai szótár bárányhimlő szócikke is: „Az előtag a betegség ártalmatlan voltára utal.” Ha az utótagot vizsgáljuk, akkor ott etimológiai értelemben (értsd: eredetét, keletkezését tekintve) azt találjuk, hogy „a himlik régi nyelvi kifejezésből főnevesült”. A himlik azt jelenti, hogy szétszóródik. Tehát nyelvileg úgy őrződött meg a bárányhimlő, hogy egy olyan betegség, amely szelíd, árt(alm)atlan, szétszórt, ritkás. Ettől nincs is mit félni, hiszen ritkás és szelíd. Azonban a szó adatolhatóan a 18. század első felében jelenik meg a magyarban, és akkor – vélhetően – a betegségről magáról is így gondolkoztak.

De – ahogy mondani szokták – a tudomány azóta fejlődött. És itt lép be a képbe Dr. Kozma János, aki segít orvosilag nekünk a megértésben: „A bárányhimlőt egy vírus okozza, mégpedig a herpesz családba tartozó varicella zoster vírus, amely az övsömör (herpes zoster) kialakulásáért is felelős (de erről majd később – a szerk.). Ragályos, kiütéses betegség, főleg a gyermekközösségekben terjed. A betegség kifejlődésének az ideje olyan 5-6 nap, egy hét. Utána már nem jön ki új kiütés, hanem szép lassan az addigi kiütések kezdenek beszáradni. A gyógyulás folyamata nagyjából 10 nap, két hét.”

Ez jellemzően valóban ilyen simán lezajlik, azonban, ha mégsem, akkor ott nagyon súlyos következményekkel járhat (bőrfertőzés, agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás etc.). A főorvos úr úgy számosította az eseteket, hogy 100 esetből néhányban nincs ez így. „95-96 gyerek nyűgősséggel, viszketéssel, étvágytalansággal ugyan, de túl lesz rajta súlyosabb szövődmények nélkül.” Majd így folytatta: „Van is egy olyan felfogás a köztudatban, hogy jobb is, ha a gyerekek már kicsi korukban átesnek rajta. Mert régi népi tapasztalat, hogy minél később fertőződik meg az ember, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem simán, hanem valamilyen komplikációval zajlik le.”

A valódi bárányhimlő átvészelése, tényleg egész életen át tartó védettséget hagy maga után. De: „A vírus nem megy ki az emberből. A bárányhimlő lezajlása után a vírus az ember gerincvelőjében, az ún. érződúcokban életünk végéig ott van. Alszik, és várja a támadás lehetőségét. Bizonyos körülmények, nem is tudjuk mindig pontosan, hogy mitől (az immunrendszer pillanatnyi elalvása, stressz etc.), de egyszer csak a bárányhimlő vírusa feléled, és elkezd az érző idegek mentén vándorolni, és sejtről sejtre megbetegíti a sejteket, és ekkor alakul ki az övsömör.”

Tehát, aki felnőtt korában tapasztalja magán az övsömört, az biztos lehet benne, hogy valamikor volt életében bárányhimlős. De nézzük az oltást:

„Az oltás maga egy szúnyogcsípésnyi kellemetlenséggel jár, felkarba adjuk, nem is mélyen izomba, hanem csak bőr alá. Az oltás beadása nem okoz semmilyen olyan tünetet, ami kezelést igényelne. Nálunk Magyarországon 10 év óta oltunk, önkéntes alapon, receptre, pénzért.”

Ezeken a sorokon nincs mit rejtegetni, tehát egy ilyen oltás átlagban 10.000 Ft körül van. A szakma egy ideig úgy tartotta, hogy egy oltás elég, azonban a tudomány mai állása szerint két oltás szükséges a védettséghez.

„Az a gyerek, aki 1 vagy akár 2 oltást kapott, véletlen esetekben elkaphatja a valódi bárányhimlő betegséget is. De, ha el is kapja, mivel van egy oltásos védettségi állapota, szinte betegségtünet nélkül, néhány kiütéssel lezajlik a betegség nála. Ami még fontosabb, hogy az oltottaknál biztosan nem alakul ki semmi szövődmény, sőt az övsömör is kivédhető ezzel.”

„A bárányhimlővel kapcsolatban is az a szakmának, a gyermekgyógyászoknak a felfogása, hogy ha már van egy olyan betegség, amit meg tudunk előzni, és a megelőzésnek jelenleg csak egyetlen módja ismeretes, a védőoltás, akkor ezzel miért ne éljünk. Amikor azt propagáljuk, hogy oltassák be a gyereket, akkor tulajdonképpen az vezérel bennünket, hogy azért a néhány gyerekért a 100-ból, akiknél nem szövődmény nélkül zajlik le a betegség, miattuk kell beoltani mind a 100-at – hogy így mondjam.”

Az oltási kampányban, pláne, hogy Vásárhelyen a 18 év alattiaknak ingyenesen biztosítják a védőoltást, az a céljuk, hogy most első lépésként azokat a kisgyermekeket, akik egy éven túliak és közösségbe készülnek (bölcsödébe, óvodába), védetté tegyék az oltás által. Valamint a pólus másik vége, hogy azok a kamaszok is megkapják a védőoltást, akik szép lassan átkerülnek a felnőttkorba és a felnőttorvoshoz. Itt kiemelten a betegségen át nem esett, be nem oltott lányokat célozzák meg – de innen folytassa a doktor úr: „Ugyanis, ha valaki fiatal várandós korában kapja el a betegséget, akkor nemcsak az anyára van nagy veszéllyel a betegség, hanem a magzatra is. A magzatban jóvátehetetlen és gyógyíthatatlan nyomokat hagy.”

Ez az akció két hete zajlik Vásárhelyen, és Dr. Kozma János úgy látja, hogy jönnek az emberek az oltásért. De azt fontos leszögezni, hogy – a főorvos úr szavait citálva – „nekünk a korrekt, szakmailag megalapozott és a szakma mai álláspontját tükröző információt kell a szülők felé közvetítenünk. A döntés joga, természetesen, a szülőé. Meggyőződésem, hogy nem rábeszélnünk kell a szülőt az oltás beadatására, hanem meg kell győzni ezekkel az érvekkel, hogy érdemes beoltatni a gyereket.”

Ez az írás is azért készült, hogy ön információkhoz jusson a kórral, a lehetőségekkel kapcsolatban, hogy ezek tükrében hozzon döntést.

Köszönet Dr. Kozma János gyermekorvosnak a segítségért. A nyelvészeti részekben a Zaicz Gábor főszerkesztésében kiadott Etimológiai szótár segített.

G.