Lázár fogorvosokról, Paksról és a kaszinókról

Az elmúlt három évtizedben először a Nyugat-Dunántúlon, majd Kelet-Magyarországon – így Hódmezővásárhelyen is – is egyre több rendelő várt szívesen a helyi betegeken túl nyugat-európai, jól fizető pacienseket, akiknek biztosítása, vagy saját lehetősége megengedte, hogy itt fogorvosi beavatkozásokat, implantátum beültetést hajtassanak végre. Mindez sok hazai fogorvosnak részben szakmai kihívást, részben boldogulási lehetőséget jelentett.

Mindezt az tette lehetővé – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy hazánkban az európai átlagon felüli szintű képzést kapnak az egyetemeken a fogorvos-hallgatók, így az ide érkező beteg várhatja, hogy itt a németországi minőségnek megfelelő ellátást kapja meg.

Az állam sok pénzt invesztál az orvosképzésbe, hiszen előnyös az országnak, hogy európai szintű fogorvosaink vannak, ezért a kormány meghallgatta a magyar fogorvosok kérését, és a turisztikai fejlesztések között 26 hazai fogorvos számára nyújtottak összesen egymilliárd forint értékű fejlesztési támogatást.

Az EB-vel folyamatosan egyeztetnek a paksi bővítésről

A paksi beruházás nyilvánosságának biztosítása az Adatkezelési Törvénynek megfelelően történik – jelentette ki Lázár János azonnali kérdésre reagálva. A Paks-II törvény elfogadását követően a Miniszterelnökség áttekintette a nyilvánossággal kapcsolatos kérdéseket, és miután konzultáltak a beruházó partnerrel és konzultáltak az Európai Bizottsággal a miniszter a titkosítás időtartamának 2025-ig való csökkentéséről döntött, azonban azt fel nem oldotta.

A miniszter emlékeztetett: az Európai Bizottság először az üzemanyag-ellátási szerződést hagyta jóvá, majd túlestek a műszaki notifikáción, most a tiltott állami támogatás felmerülését vizsgáló eljárás folyik, ezen túl a közbeszerzést és a környezetvédelmi adatok hozzáférhetőségét ellenőrző vizsgálat marad hátra.

Minden adatigénylést megvizsgálhatnak,m azonban a nyilvánosság nem veszélyeztetheti a beruházás megvalósítását – tette hozzá a miniszter, aki ígéretet tett, hogy rendszeresen tájékoztatják az Országgyűlést a beruházás folyamatáról.

A kaszinók nyerteseinek adóztatását az Unió tiltja

Jelentős mértékben kellett csökkenteni Magyarországon a szerencsejátékokhoz való hozzáférés lehetőségét – fogalmazta meg Lázár János. A képviselő kérdésre válaszolva emlékeztetett: a ’90-es években történt liberalizáció nyomán az országban elterjedtek a félkarú rablók, és Hódmezővásárhelyen is százszámra lehetett a kocsmákban a szerencsejáték-gépekhez hozzáférni.

Mindez azt eredményezte, hogy a társadalom egy jelentős része, aki egyébként ezt nem engedhette volna meg magának, ezt életmódjává tette, és erre egy életmód-ipar épült fel, és nagyon sok szociális segélyezettnek, munkanélkülinek és nyugdíjasnak szedték el a pénzét az eladósodottak helyzetét kihasználó uzsorások.

A pártok között konszenzus alakult ki a szerencsejáték korlátozására – idézte fel Lázár János, arról is szólva, hogy főleg a fővárosban és néhány nagyvárosban kell megnyitni a szerencsejáték lehetőségét azoknak, akik ezt valóban megengedhetik maguknak. Ennek jegyében jár el a kormány, bemutatva az uniónak, hogy a széles körben elterjedt szerencsejáték komoly kockázatot jelent a társadalom számára.

Lázár János arról is beszélt, hogy a kaszinókba betérők folyamatos kontroll alatt vannak, éa a kiírásra tervezett 11 kaszinó-koncesszióból mindössze 7 került kiosztásra. A piac korlátozásra került, és nem jellemezheti a kisemberek kiszolgáltatottsága, a pénzmosás, és az adóbevételek is biztosítottak az állam számára. Míg azt, hogy az online működők kaszinók nyereményeire nem lehet adót kivetni, az Európai Unió határozta meg 2014-ben a szervezet tagjaira.

Arnay