Bátori Zsolt: magas színvonalú a munka

Korom András – Makó Híradó

– Mit jelent a Szociális Munka Napja a szociális szférában dolgozók számára? – kérdeztem Bátori Zsoltot.

– Országosan november 12-e az ágazat kilencvenkétezer dolgozója ünnepe. Közéjük tartoznak a bölcsődei gondozók, illetve a gyermekjólétben, gyermek szakellátásban dolgozók. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézményekben 23 ezer dolgozó van, illetve 5000 közalkalmazott egyéb munkaviszonyban áll. Ez nálunk közel harmincezer munkavállalót jelent.

– Azért helyeződik nagy hangsúly a szociális ellátó rendszerre, mert felbomlott a hagyományos háromgenerációs családmodell, melyben nem csak a gyerekek, de az idősek ellátása is biztosított volt. Hogyan lehet ezt intézményes formában pótolni, helyettesíteni?

– A gyermekvédelemben nálunk a szakellátásba bekerülők vannak, ez országosan közel 18 ezer gyermeket jelent, 65 százalékuk nevelőszülőknél él, a többiek gyermek- és lakásotthonokban. Ennek a helyzetnek a családok szétesése az okozója. Az idősellátásban akkori is gondban lennénk, ha megmaradtak volna a nagycsaládok, hiszen egyre fiatalabban, már 60-65 éves korban, egyre nagyobb számban jelentkezik a demencia, azaz az időskori elbutulás. Ez egészen komoly arányban jelentkezik. Akik ma hozzánk időskori ellátásra bekerülnek, azok 30-40 százalékára jellemző ez, míg 4-5 évvel ezelőtt ez az arány a 15-20 százalékot sem érte el. Azaz manapság mások a gondozási igények, mint a közelmúltban voltak. Hozzáteszem, gondoskodunk olyanokról, akikről a család nehezen tudna, akár azért, mert testi- vagy értelmi fogyatékkal élőkről, akár mert szenvedélybetegekről van szó.

– Az elmúlt két évben jelentősen javult a megyei intézmények színvonala, köszönhetően a felújításoknak, épületmodernizálásoknak. Miért fordítanak erre egyre nagyobb gondot?

– Reméljük egy-két év múlva még jobbakat lehet majd mondani az elhelyezés körülményiről. A megyei fejlesztések sorában első helyen a közel egymilliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló szentesi szociális otthon kiváltási projektet kell megemlíteni. Ez 90 nagymágocsi és szentesi lakót érint. Ennek a programnak 36 millió forintból jövőre indul a folytatása, s 3600-4000 embert érint. Kiemelnén, hogy ez év második felében a megyében sikerült KEOP-forrásból is fejlesztést indítani a vásárhelyi Szivárvány Szakosított Szociális Otthonban, mely közel 100 milliós beruházást jelent. Országosan egyébként több mint 5 milliárd KEOP-támogatást hívtunk le. De tavaly is történtek sajáterős beruházások. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a saját keretéből több mint 100 millió forintot fordít a Csongrád megyei ingatlanokra a következő három hónapban.

– A kisteleki Szociális Munka Napján tartott ünnepségen mondott köszöntőjében említette, hogy az önbecsülés lenne a legfontosabb a szociális szférában dolgozók számára. Miért éppen ez? Ők azt mondják, hogy többet is kereshetnének…

– Ez a szakág eléggé hátra sorolódott a keresetekben. A ’80-as évek végéig eltelt negyven évben a szocialista embertípusba nehezen fért bele a fogyatékkal élő, a pszichiátriai beteg, a szenvedéllyel élő pedig pláne nem. Így nem csak azokat szorították ki a társadalomból, aki bekerültek ebbe az ellátásba, hanem valamennyire a velük foglalkozók is a partvonalon kívül kerültek. Ezzel küszködik a szakma az utóbbi 25 évben. Ezért lenne fontos, hogy önmagát megerősítse mindenki, aki ebben a szakmában dolgozik, mert igenis van becsületük, csak hinniük kell magukban a kollégáinknak.

– Hogyan áll Csongrád megye a szociális ellátás országos rendszeréhez képest?

– Az idősotthoni férőhelyek egynegyedét tartjuk fenn mi, a többit az önkormányzatok és az egyházak. A fogyatékkal élő, illetve a pszichiátriai ellátottak és szenvedélybetegek otthona állami fenntartású az egész országban, nyolc kivételével. Köztük egy működik Szegeden, ezt január elsejétől vesszük át. Csongrád megyében aránylag elég sok, 450-500, a pszichiátriai férőhely. A fogyatékos otthonok száma és férőhelyei is elég jók. Az időskori otthonok száma is az országos felső harmadban van, ennek köszönhető, hogy nincs fél- és egy éves várakozás. Mindebből az látszik, hogy a struktúra jól oszlik meg Csongrád megyében, magas a szakmai színvonal. És ezeket az intézményeket komoly folytonosság is jellemzi, hiszen már a megye jól működtette azokat és  jó kezekbe kerültek amikor az Intézményfenntartó Központ vette át azokat.

– Hogy látszik, növekedni fog az időskori ellátottaik száma?

– Az időseknél napi 4 órás ellátási szükségletet meghaladó idő kell, hogy bekerülhessenek az otthonokba, melyeknél Csongrád megyében nincs nagy hosszú várakozási idő, de nincs a fogyatékkal élők otthonainál sem. A jövőre nézve látunk pár tendenciát. A demencia mellett – bár ez Csongrádra nem jellemző – több megyében is meredeken emelkedik a súlyos fogyatékkal születő gyermekek száma. Ha nyitott gerinccel születik egy csecsemő, akkor neki egész életében szüksége lesz az ápolásra, ilyen intézményünk Csongrád megyében is működik.