Közös európai akcióterv született a menekültválság kezelésére

A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie – közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően.
Az MTI beszámolója szerint a német kormányfő arról beszélt Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense.
A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: hogyan tudnak megfelelő menedéket biztosítani a migránsoknak a téli évszakban, hogyan lehet ellenőrzött keretek közé szorítani a menekültek beáramlását, valamint miként lehet hatékonyan ellenőrizni a határokat.
E három cél érdekében a találkozón résztvevő országok egy tizenhét pontos akciótervet is elfogadtak.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást.
Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát – szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező politikus.
Megállapodás született arról, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre növelik a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek számát; Görögország az év végégig 30 ezerrel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága – szintén Görögországban – további 20 ezerrel.
A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása – hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot.
Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak – nyilatkozta a politikus. Juncker mindemellett tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, akiknek az országuk vállalásairól, a tervek megvalósulásáról heti rendszerességgel beszámolót kell adniuk.
Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.
Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül – mondta a Bizottság elnöke.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek – jelentette ki immáron Angela Merkel német kancellár. Az utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé.
A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A tizenhét pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához.
A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.