Kik lopták el a makóiak jólétét?

Korom András – Makó

Sánta Sándor például elárulta, hogy a makói városi tanács már a rendszerváltozás előtt csődhelyzetben volt, ahogy hasonló volt a helyzetük a városban működő állami tulajdonban lévő vállalatoknak, illetve egy híján valamennyi termelőszövetkezetnek.

Sánta Sándor és Marjanucz László történész.

– Amikor polgármesternek választottak, az akkori pénzügyi osztály vezetője közölte, hogy a városi adósságokat egyszerűen nem tudjuk törleszteni – emlékezett vissza a 25 évvel ezelőtti történtekre a város első polgármestere.

Sánta Sándor azt is elmondta, hogy ő már a rendszerváltás előtti években újságcikkekben hívta fel a figyelmet a változtatás szükségességére, az MDF színeiben. Amikor megalakult a Független Kisgazdapárt, akkor abban minden kisgazda érzelmű helybéli belépett, s őt is felkérték, hogy a párt jelöltjeként induljon a választáson. Makót akkoriban pezsgő politikai élet jellemezte, egy-egy kisgazda gyűlésen „még a csillárokon is lógtak”, s arra is volt példa, hogy a különböző pártok, köztük az FKGP, az SZDSZ, az MDF jelöltjei nyilvános fórumokon folytattak vitát, még egymás programjairól is. A korszakot az jellemezte a városban, hogy a csődhelyzetben lévő üzemekből egyszerűen elküldték a 40-50 év közötti – zömében betanított – munkásokat, akik otthon leültek és elgondolkoztak azon, hogy jobb híján valami kezdeni lehetne az egykori – az egykor a termelőszövetkezetbe „beléptetett” családi földekkel. Ők jelentették a kisgazdapárt helyi társadalmi bázisát.

Marjanucz László történész arról beszélt, hogy nem helyes kifejezés a rendszerváltás, a helyes a rendszerváltoztatás, ugyanis abban benne rejlik, hogy a magyarok jelentős társadalmi változást akartak. Igaz, ennek hátterét a nagyhatalmak tették lehetővé. Az USA a ’80-as évektől gazdasági okok miatt fokozatosan próbálta leválasztani a csődhelyzetben lévő Szovjetunióról a kelet-európai országokat. A Szovjetunió pedig végül lemondott róluk. A magyarországi szocializmus – azaz a Kádár kor – ’60-as, ’70-es évekbeli aranykorszakának pedig az 1973-as olajválság vetett véget. A ráfizetéses nagyipar működését a nyugati kölcsönökből tudták csak fedezni. Ezek felvételét azért tartották szükségesnek, hogy megóvják a szocializmus társadalmai alapját jelentő munkásságot a válságtól, azaz fenntartsák annak életszínvonalát. Megelőzve a társadalmi feszültségek kialakulását.

Rákay Philip és Mihály Zoltán.

Mihály Zoltán elmondta:  – Az Úttörő Tsz-t például anélkül vonták össze a hódmezővásárhelyi Vöröscsillaggal, hogy arról a tagokat és a makóiakat megkérdezték volna. Így ezzel jelentős földterületek kerültek át a vásárhelyiekhez. Arról is beszélt, hogy a város MDF-es országgyűlési képviselőjeként hiába próbált számos módosító indítványt tenni a földtörvénnyel kapcsolatban, hogy az valóban a földek tulajdonosainak kedvezzen, s állítsa vissza az 1946-os földosztást követő állapotokat, ez nem sikerült. Pedig akkor is úgy látta, hogy az lenne az ideális cél, ha minél többen megélhetnének a földekből. – Hiába szerveztem fórumokat ez ügyben Makón, csak 4-5 érdeklődő jelent meg, azok akik a végül megvalósult teljes kárpótlás haszonélvezőivé váltak, azaz tsz vezetőkből lettek a nagybirtokosok – mondta.

Rákay Philip arra világított rá, miszerint Antall József miniszterelnök gúzsba kötve táncolt, hiszen az USA és az IMF (azaz a Nemzetközi Valutaalap) már a az 1980-as évek eleje óta vegyesvállalatokkal és hitelekkel határozta meg Magyarország jövőjét, egyes elemzők szerint 100 évre eladósítva azt.

– Az Egyesült Államok nem a választást megnyerő MDF-et, hanem a szabaddemokratákat támogatta. Az MDF-SZDSZ paktum csak 1992-ig működött, a szabaddemokraták és Göncz Árpád köztársasági elnök akkor a taxisblokáddal akarták megpuccsolni a kormányt. (A taxisblokád közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a benzin literének addig 20 forintos árát a kormány egyik napról a másikra 60 forintra emelte – a szerző). Mindezekért a rendszerváltoztatás akkor csak 2/3-ad részt sikerült, s csak 2010-ben fejeződött be, amikor Orbán Viktor miniszterelnök végül hazazavarta az IMF hazánkba érkezett tárgyaló delegációját.

A beszélgetők.

A kerekasztal beszélgetést követően Farkas Éva Erzsébet polgármester adta át az első képviselő-testület tagjainak, illetve a már elhunytak családtagjainak (a címlapképen) a város által készíttetett emlékplaketteket.