Transparency International: átláthatatlanul jutottak kétszáz milliárd forinthoz a látványsportágak
Átláthatatlanul jutottak kétszáz milliárd forint támogatáshoz a látványsportágak Magyarországon – írja a honi sportfinanszírozási struktúráról írt tanulmányában a Transparency International. A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet jelentésében foglaltakról Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Mucsi Gyula projektvezető számolt be csütörtökön egy nyilvános előadáson.
TAO: adomány vagy közpénz?
Martin szerint a 2010-ben bevezetett TAO-rendszer, valamint a sportingatlan-fejlesztések, ezen belül is a stadionépítések komoly korrupciós kockázatokat hordoznak magukban. Mint mondta, meggyőződésük, hogy a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek – a kormány állításával ellentétben – nem magánadományok, hanem átirányított közpénzek.
A szervezet mindemellett úgy látja komoly korrupciós kockázatot jelent, hogy „a sportfejlesztési programok támogatásáról hozott döntések zárt ajtók mögött születnek, a sportszövetségek és az állami ellenőrző intézmények jelentései nem nyilvánosak, a támogatásokban jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, illetve bizonyos stadionok építésekor fontosabbak a politikai kapcsolatok, mint a sportszakmai indokok és a tisztességes gazdasági verseny”.
Kiugróan sokat kap a felcsúti foci
A TI szerint figyelmet érdemel az is, hogy az elmúlt négy évben kiutalt összesen 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét (75 milliárd forintot) a labdarúgás könyvelhette el. Mucsi Gyula szerint ráadásul ezen korántsem egyelő arányban osztoztak az egyesületek. Mint mondta az 1100 futballegyesületből 13 klub kapta a labdarúgásban szétosztott támogatások egyharmadát.
Ezek közül is kiemelkedik a Puskás Akadémiához kötődő Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, amely négy év alatt egymaga 9,2 milliárdhoz jutott, vagyis a sportágba juttatott teljes támogatás 12 százalékát szerezte meg.
Mindent átsző a politika
Az MTI-n is idézett tanulmány mindemellett arra is rámutat, ma Magyarországon szoros összefonódás van a politika és a sport között, példaként említve, hogy a kézilabda-szövetség elnöke Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a kosárlabdázók első embere pedig Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere.
Mucsi Gyula hangsúlyozta, a kormány idén januárban módosította a sporttörvényt, amely a sportszervezeteket már csak összesített adatszolgáltatásokra kötelezi, így a támogatók kiléte rejtve marad, ugyanakkor ők maguk sem büszkélkednek azzal, hova fordítják TAO-forintjaikat. Ezzel együtt az állami ellenőrző intézmények – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség – jelentései sem nyilvánosak, illetve az Információszabadságról szóló törvény szigorítása is nehezíti az adatigényléseket.
Luxusstadion az NB II-nek
A Transparency International jelentése szerint a politikai kapcsolatokkal magyarázhatók a látszólag teljesen értelmetlen stadionberuházások is. A TI szerint jó példa erre a 16 ezer fős Kisvárda, ahol Európa-liga selejtező megrendezésére is alkalmas luxusstadionban játszhat a város NB II-be épp most feljutott futballcsapata. Az állam azután emelte 120 millió forintról közel egymilliárdra a stadionépítés támogatását, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.
Hasonlóan járt a szintén másodosztályú Mezőkövesd is, amelynek stadionjához 800 millió forintot adott a kormány az adófizetők pénzéből. A Transparancey szerint ugyanis ez sem biztos, hogy független attól, hogy a helyi labdarúgóklub elnöke Tállai András, a város országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.
Átláthatóságot!
A korrupcióellenes szervezet ajánlása, hogy legyenek nyilvánosak a támogatók kilétei, a támogatás menete és hogy a sportszövetségek, valamint az állami intézmények tegyék világossá, milyen szakmai okokra hivatkozva döntöttek a támogatási keretek megállapításánál és a stadionok építésénél.
(Borítókép: Pancho Aréna; illusztrció; forrás: PuskásAkademia.hu/Takács József)
