Kiszelly: a migránshelyzet turbó-kapitalizmusa letöri a béreket

Egy konferencián Vásárhelyen tartott előadást Kiszelly Zoltán politológus, a Kodolányi János Főiskola docense. Vele beszélgettünk a menekültkérdésről.

Háttér és megoldás?

Ha megakarjuk érteni a modern kori népvándorlást, látnunk kell, Nyugat-Európában több vízió verseng Európa jövőjéről – kezdte összefoglalóját a Vásárhely24 menekülthelyzettel kapcsolatos kérdéseire Kiszelly Zoltán. Az egyik oldal, melyet a brüsszeli bizottság és Merkel kancellár is oszt, egy Európai Egyesült Államok víziója. Egy elöregedő társadalom, ha nem képes, nem hajlandó elvégezni bizonyos munkákat, azt máshogyan kell megoldani. Ez az elgondolás a bevándorlásban egy esélyt lát. Kiszelly Zoltán kiemelte, nagyon szkeptikus ezzel kapcsolatban. Nem kínaiak, kelet-európaiak jönnek, akiket kis ráfordítással át lehetne képezni, hanem jellemzően analfabéták, vagy teljesen más kultúrkörből érkező migránsok.

Ezzel szemben áll a nemzetállamok koncepciója, amit Orbán Viktor, a bajor tartományi elnök, az Elbától keletre fekvő országok, valamint Nyugat-Európában az átlagemberek többsége is képvisel. Ők nem szeretnének egy turbó-kapitalzimust, mely az olcsó munkaerővel letöri a béreket, megszűnteti a szakszervezeti jogosítványokat. A kettő között most megy a húzd meg ereszd meg, Merkel egy olyan ellenőrizhető formába terelné a bevándorlást, ami nem bosszantja fel saját szavazóit, nem vált ki nagy ellenkezést, de illeszkedik az Európai Egyesült Államok víziójához.

A kompromisszum az lenne, ha sikerülne Törökországgal, mint “fő kapuőrrel” megállapodni, illetve a Közel-Keleten sikerülne ellenőrzés alá vonni a helyzetet, ekkor egy ellenőrzött bevándorlás következhetne. Németországnak évi fél millió jól képzett emberre szüksége lenne, de a jelen menekültáradat embertömege nem ilyen, nem ismerik a latin ábécét, diktatúrában nőttek fel, vallásuk a muszlim, nem szekularizálódott, a nőkhöz, tekintélyhez való viszonyuk teljes más – sorolta az ellenérveket a politológus. Jelenleg fél millió bevándorló nem befizető lesz Európában, hanem eltartott. Az a probléma, ami most egyes francia, brit, vagy svéd városokban már észlelhető, fokozottan fog jelentkezni.

Mi, mikor és miért változna?

Egy német kommentet idézve: “25 éve a keletnémeteknek tapsoltunk, majd letörték a fizetéseinket, most is tapsolunk és csak reméljük hogy nem törik le a fizetéseinket” – mondta Kiszelly Zoltán. Azt látjuk, olyan sokan érkeznek már, hogy szinte minden faluban van 4-5 migráns Nyugat-Európában. A városokban akár több ezer is. Ezzel a kulturális sokkal már szinte mindenki találkozott. Ez fordíthatja át a hangulatot. Itt jön a politikai kérdés.  Ahol 2015-ben választás volt, és ahol a migráció érezhetően jelen van, ott a bevándorlás ellenes pártok nyertek. Elég Angliára, Dániára, pár osztrák tartományra gondolni. A Szabadság Párt nemrég több helyen nyert Ausztriában, most vasárnap Bécsben is esélyesek, 18-án pedig Svájcban lesz szavazás, ott is a bevándorlás-ellenes néppárt fog nyerni. Ha a választók nemtesztésüket nyilvánítják ki a fősodorbeli politikai majd észbe kap. Az osztrák nagykoalíció erre kiváló példa. Látván a Szabadság Párt előretörését és tartományi sikereit, a kormányzó koalíció egyből megtalálta azt a paragrafust, hogy valójában csak 3 évre kell befogadni a menekülteket, ha időközben megszűnnek elvándorlásuk, veszélyeztetettségük okai, haza lehet őket küldeni.

Ha most Ausztriában a Szabadság Párt egy földcsuszamlás-szerű győzelmet aratna, akkor akár fel is bomolhat a bécsi nagykoalíció, az osztrák néppárt kiléphet és előrehozott választásokra lenne szükség. Ez dominóhatást indítana el. Tehát a kinyilvánított népakarat megváltoztathatja a politikusok menekültkérdéshez való hozzáállását, akár egy választáson, akár népszavazáson, ami például most a Svédországban készül a bevándorlásellenes, 10-ről 20 százalékra erősödő demokrata párt kezdeményezésére.

Németországban jövő tavasszal lesznek tartományi választások. Baden-Württembergben, mint nagy tartományban, Rheinland-Pfalzban és Sachsen-Anhaltbanm, mint kicsi tartományban, de azt látjuk, a fekete-zöld jelenlegi koalíció, bár jelentősen veszített népszerűségéből még együtt van olyan erős, hogy kormányon maradjon, sőt 2017-ben Merkel akár kisebbségben maradva, új koalíciós partnerrel is maradhatna az ország vezetője, képviselve bevándorláspárti politikáját.

Egy pálfordulás után kell-e félnünk Magyarországra visszatoloncolt menekültektől?

Alapjában az a szabály, hogy oda kerülnek vissza a migránsok, mely uniós országban elsőként regisztrálták, ettől mégsem kell tartanunk – mondta Kiszelly Zoltán. Görögország nem regisztrálja őket, nyilván nem véletlenül, így többségük Magyarországon kerül először nyilvántartásba, tehát ide jönnének vissza. Ám van a Dublin III megállapodásnak egy olyan passzusa, miszerint ha 5 hónapot bizonyíthatóan másik tagországban töltött a migráns, akkor már nem vagyunk kötelesek visszavenni.

A veszély máshonnan leselkedik. Az egyik a kvóta elfogadása, hiszen egymillió migránsból 17.800-at kellene befogadnunk. Ez évek alatt, és ezek családtagjaival, rokonaival elérné a 100 ezres bevándorló számot. Ezért érhető módon nem akarja Magyarország a nyitott kvótákat. Akkor még ugyan mindig reménykedhetünk abban, hogy ők nem akarnak itt maradni, mert Anglia, Németország, Svédország sokkal csábítóbb marad megélhetésük számára.

A másik veszély, ha mégis visszaküldenek embereket származási helyükre, de pont Magyarországon húzzák meg a vonaton a vészféket. És mivel nincs pénzük, nem kapnak további támogatást, itt telepednének le, vagy itt próbálnak meg annyi pénzt összeszedni, hogy újból kifizethessék az embercsempészeket.

A kvóta bevezetésében azonban nagyobb veszély rejlik. A németek most azt üzenik nekünk, idén a 3000, jövőre pedig a 18 ezer migránst, akit kapnánk két év alatt, tanítsuk meg magyarul, három év alatt esztergálni az unió pénzén, majd a magyar autógyárakban, amit a magyarok nem tudnak, vagy nem akarnak elvégezni, velük végeztessük el.

A politológus

Kiszelly Zoltán magyar politológus, a Kodolányi János Főiskola és a Századvég Politikai Iskola tanára. 2000-ben és 2002-ben a koszovói választásokon EBESZ felügyelő, illetve megfigyelő. A 2004. márciusi oroszországi elnökválasztáson szintén EBESZ megfigyelő. A 2006. októberi amerikai időközi választásokat a State Department meghívására az ILVP keretében tanulmányozta. A Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Budapesti Városvédő Egyesületnek tagja.