Lázár: a közigazgatásnak az embereket és az ország gazdasági fejlődését kell szolgálnia

A történelem során a magyar állam akkor volt erős, ha egy jól szervezett, professzionális közigazgatás állt mögötte – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökésget vezető miniszter a bürokráciacsökkentésről szóló törvényjavaslat keddi, parlamenti vitanapján megtartott miniszteri expozéjában.

A kancelláriaminiszter a magyar közigazgatás rövid történeti áttekintésével kezdte a beszédét. Elmondta, az 1867-es törvények egy olyan közjogi rendszer kiépítésére tettek – sikeres – kísérletet, amelyben a közigazgatás a közfeleadatok ellátása mellett Magyarország gazdasági növekedését, az ország versenyképességének javítását szolgálják.

Később aztán, a két világháború közti időszakban a nemzetegység fenntartása, a nemzet összetartása vált a bürokrácia egyik legfontosabb feladatává.  A hatvanas-hetvenes években a közhivatalok az akkori politikai berendezkedés fenntartását, míg a rendszerváltást követően a demokratikus intézményrendszer kiépítését segítették.

A minszter az utóbbi kapcsán megjegyezte, a közigazgatás akkori átalakítása során – a diktatúra éveit követő évek viszonyai közt érthető és elfogadható módon – az alkotmányos garanciák beépítésére koncentráltak a jogalkotók, és kisebb súlyt kaptak a gazdasági szempontok.

Lázár János szerint azonban a jelen viszonyai közt ismét egy olyan közigazgatási strukúrára van szükség, amely a gazdasági fejlődést, Magyarország a világban betöltött pozíciójának erősítését, javítását szolgálja.

Elhangzott, míg például Csehországban vagy épp Ausztriában 11, Németországban 8, addig Magyarországon az adófizetők 23 százaléka kapja a fizetését az államtól. Mint mondta, az ennyire túlburjánzott bürokrácia komoly gátja a gazdasági fejlődésnek. Hozzátette, mindehez ráadásul, lassú és drága ügyintézés társul. Példaként felhozta, egy átlagos magyar vállalkozásnak 277 munkaórájába telik, hogy minden adószabálynak meg tudjon felelni.

A Miniszterelnökség tárcavezetője szerint az Országgyűlés asztalára letett törvényjvaslat épp ezen rendszer felszámolását célozza meg. Egy olyan modern közigazgatást irányoz elő, amely – adott esetben érdeksérelmek árán is, de – felhagy a mostani rossz gyakorlatokkal.

A miniszter szerint a legfontosabb céljuk a most benyújtott tervezettel, hogy a közigazgatás azokon a pontokon újuljon meg, ahol a magyar állampolgárok közvetlenül találkoznak a magyar állammal. Ennek érdekében négy fontos területet érint a törvénycsomag. Felpörgetné, ugyanakkor hatékonyabbá és nem utolsó sorban olcsóbbá tenné az ügyintézést, könnyítené az EU-s pénzek lehívását, csökkentené az adóbürokráciát, valamint megkönnyítené az építésügyi engedélyeztetési procedúrát.

Lázár János itt jegyezte meg a hivatalok felé irányuló állampolgári kötelezettségek részleges felszámolásához szemléletváltásra van szükség. Mint mondta, az államnak abból kell kiindulnia, hogy a magyar társadalom többsége jogkövető. A hivatalok nem gondolhatják azt, hogy minden vállalkozó bűnöző, aki építeni akar csaló, és aki uniós forrásokra pályázik, csak el akarja lopni azt.

_{(Borítókép: Lázár János; illusztráció; forrás: Kormány.hu/Botár Gergely)}