Kezében minden csendéletté válik – Szabó Ábel kiállítása a Tornyaiban

A 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat vasárnapi megnyitóját követően a tavalyi kiállítás fődíjasának, Szabó Ábel festőművészének nyílik egyéni kiállítása Csend címmel a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban.
Szabó Ábel festőművész 1974-ben született Kolozsvárott. Középfokú tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Pásztor Gábor, Eszik Alajos voltak a mesterei. 1998-ban végzett grafika szakon, majd az ezredfordulót követően talált rá realisztikus ábrázolásmódjára. “A realista festészet számomra a világ elhanyagolt dolgainak újbóli megismerését jelenti” – vallja Szabó Ábel jellegzetes stílusáról. A Sensaria csoport tagjaként immár tíz éve állandó kiállítója a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak és a hódmezővásárhelyi festőszimpóziumnak is rendszeres résztvevője. Munkásságát 1998-ban Kondor Béla-díjjal, majd Derkovits Gyula-ösztöndíjjal ismerték el; a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon 2007-ben és 2013-ban Galyasi Miklós nívódíjjal, 2011-ben Endre Béla mesterdíjjal tüntették ki, 2014-ben a 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat zsűrije egyhangú döntéssel ítélte meg részére a kiállítás fődíját, a Tornyai-plakettet.
Ábel maga úgy fogalmazott, hogy tudatosan nem jelenít meg a képein emberi figurákat, hiszen nem tartja önmagát narratív alkotónak.
Nátyi Róbert művészettörténész is képeinek ezt az elemét emelte ki – többek között -, viszont házzá is tette, hogy egyrészt Szabó Ábel képein emberalkotta építmények jelennek meg, valamint az utóbbi években már találkozhatunk egy-két emberrel is a képein. „A halott természet jelenik meg a képein, egyfajta csendéletek ezek, de nagyon szimbolikusak” – fogalmazott Nátyi Róbert.
ÉR.