Egyetlen csípés is végzetes lehet

A másfél héttel ezelőtti, újszentiváni tragédia kapcsán a megyei kormányhivatal a minap közreadta a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának méh- és darázscsípéssel kapcsolatos orvosi tájékoztatóját. A felhívásban leírják a csípés okozta tüneteket és az arra allergiások legfontosabb teendőit.
A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak – olvasható a munkafelügyelet tájékoztatójában. Mint írják, a rossz esetben a csípés akár fél órán belül is anafilaxiás sokkot okozhat.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem – áll a közleményükben.
A Semmelweis Egyetem egy a témában készült tájékoztatójára hivatkozva azt írják, szerint ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, a bőrfelület hűtése, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolása javasolt. Hozzáteszik, veszélyt jelent viszont, még ha nem is allergiás, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet és az ott csípi meg, a szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Mint írják, ilyen esetben nincs idő mérlegelni, azonnal értesíteni kell a mentőket!
Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő harminc percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat – olvasható a főosztály tájékoztató anyagában. Az ilyen esetek ugyancsak azonnali sürgősségi ellátást igényelnek.
Az allergiás reakciók a csípést követően, később – negyvennyolc órán belül – is jelentkezhetnek, ekkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. A Munkafelügyeleti Főosztály szerint ettől függetlenül, az ilyen esetekben is feltétlenül érdemes szakorvoshoz menni, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót.
Rizikóelemzést végez a vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján, hogy eldöntse, igényli-e a páciens a 3-5 éven keresztül tartó, rovarméreg-alapú immunterápiát. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges gyógyszerekkel – írja a tájékoztató.
Nem allergiás reakció, de szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre pedig a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík utal. Ez fertőzésből ered, jóval később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Az ilyen esetekben a háziorvoshoz érdemes fordulni.
(Borítókép: illusztráció; forrás: Pixabay.com)