Így lesz 20 ezerből 5 ezer

A második világháború végén, 1944-45-ben brutális támadás éri a magyarságot a Délvidéken. Tito vezényletével, partizánjai több tízezer magyart mészárolnak le. Ezek a tények, de sokkal többet mond a csupasz számadatoknál egy-egy nagyítóval vizsgált emberi sors. Erre vállalkozott a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány: hogy az áldozatok sorsán keresztül mutassák be a korszakot, az emberiség – sőt, a magyarság – történetének csak egy picinyke szeletét, amiről oly sokáig nem hogy nem beszéltek, egyesen tiltották azt.
– A magyar történetírásban nem történt meg 1989-90-ben a rendszerváltás, így gyökeres változásra a délvidéki vérengzés kérdésében sem történt – fogalmazott megnyitó beszédében Prof. Dr. Gulyás László egyetemi tanár. Hozzátette, a rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt azért felnőtt egy olyan történészgeneráció, akik más irányt képviselnek, így „felfejtődhetett” a múlt szövedéke, és talán közelebb juthattunk ahhoz az igazságnak nevezett misztikumhoz, ami könnyen meglehet, hogy nem is létezik. A magyar történetírók között sokan azonban manapság is hirdetik, hogy mindösszesen 5 ezer áldozatról tudunk, pedig még a szerbek is 20 ezerről beszélnek…
A rengeteg helyszínt bejárt Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 elnevezésű kiállítás segítségével végigjárhatjuk mi is a Délvidéken élő magyarok passióját, arcot kaphatnak a tömegsírok eltitkolt alakjai, elszörnyedhetünk a gyermekek elleni brutalitás mindennaposságán (és szégyenkezve hajthatjuk le fejünket: lám, ezt is az ember tette).
A megnyitón Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott érzékletes előadást az „elhallgatott razziáról”, vagyis az újvidéki mészárlásról. Az előadást egy rövid dokumentumfilmmel tette még megragadhatóbbá.
Az Emlékpontban a kiállítás október 31-ig látogatható.
ÉR.