Lázár: „Az Európai Unió egy éve nem tud megoldást találni a migránskérdésre”

A régi Európai Uniós országok, valamint az újak között óriási a feszültség, és ez a menekültkérdésben csúcsosodik. Lázár János a pénteki vásárhelyi közgyűlésen az uniós álláspont több elemét is kritikával illette.
“Az Európai Unió egy éve nem tud értelmes megoldást találni, csak a kvótarendszert és a menekülttáborokat” – hangoztatta a miniszter.
A Röszkén, vagy bárhol Magyarország területén felállított hotspot intézményét – amely Lázár János szerint az egész országból menekülttábort csinálna, hiszen senki nem tudja megállapítani, hogy ebben a táborban 30 ezren, 40 ezren vagy 200 ezren lennének – nem fogadhatjuk el. „Magyarországból nem csinálhat az Unió Görögországot! Miért ne lehetne Ausztriában felállítani ezt a hotspotot?” A kérdés természetesen költői: a miniszter véleménye szerint az Európai Unió magországjainak célja, hogy a menekültáradatot azelőtt fékezzék meg, mielőtt az ő országaikat elérnék a migránsok.
A megoldás még várat magára, további viták azonban bizton lesznek a kérdésben. Lázár János kijelentette: „A legfontosabb, hogy Európa határait megvédjük!” Mindezt Görögországon kívül kell elkezdeni.
5000 ember jön naponta, a 177 kilométeres határszakasz egy jól koncentrált részére.
– Olyan jelenségek előtt állunk, amelyekre sem az ország, sem az itt élők nincsenek felkészülve, de hamarosan szembe kell velük néznünk – ismertette Lázár János, aki szerint szervezett embercsempészet zajlik, és tulajdonképpen ezekkel az embercsempészekkel állunk hadban. A migránsokat Macedónián és Szerbián hozzák buszokkal a magyar határhoz 3000 eurót kérve mindezért. „A szerb rendőrség ezt generálja, szervezi, a tranzitok részese, és az embercsempészet és az állami funkciók Macedóniában és Szerbiában egymásba érnek ” – tette hozzá a miniszter. Menekültek és gazdasági bevándorlók egyaránt bejönnek az országba, és az igazán nehéz kérdés ennek a kettőnek a szétválasztása. Magyarország az előbbieket mindig befogadta és be is fogja, ám ők egyre kevesebben vannak, százból mindössze tíz ember tartozik ebbe a kategóriába. Lázár hozzátette, azoknak az igénye sem lebecsülendő, akik a jobb élet reményében, pusztán gazdasági szempontokat mérlegelve, hagyták el hazájukat, hogy az Európai Unió vonzó körülményei között telepedjenek le.
– Szeptember 15-én új rendszer lép életbe a határátlépéssel kapcsolatban. Mindenkit beengedünk az országba, aki betartja a szabályainkat – jelentette ki a miniszter, aki a kormány nevében kérte a város támogatását. A szerb-magyar határon jelenleg 9 hivatalos ponton tudnak belépni a menekültek, valamint két vízi átkelőn. Jelenleg 2000 katona dolgozik a határnál, ez a szám rövidesen 3800 főre emelkedik. A hódmezővásárhelyiek folyamatosan kiveszik a részüket a munkálatokból. „Hosszú távú katonai jelenlétre van szükség” – tette hozzá.
ÉR.