A ma leírt szavak a jövőnek szólnak

A Szeremlei Társaság soron következő ülése egyben az Emlékpont Fronthétköznapok című időszaki tárlatának zárórendezvényeként is felfogható, hiszen vasárnap látogatható az első világháborús mindennapokat bemutató kiállítás utoljára. A mostani konferencia azonban nem kizárólag a háborús évekkel foglalkozik, sőt, sokkal inkább a háborút követő hatásmechanizmusokat veszi górcső alá. Mindezt vásárhelyi tematikában Vásárhelyhez kötődő előadóktól.
– A Szeremlei Társaság minden évben elkészíti a helytörténeti kutatásokat tartalmazó évkönyvét, nem lesz ez másként idén sem. A mai konferencián is öten ötféle szemszögből – de helytörténeti kiindulópontból – közelítjük meg a Nagy Háborút – összegzett Presztóczki Zoltán, a társaság titkára.
Így szó esett demográfiai kérdésekről (Zeman Ferenc), hadisírgondozásról (Kovács Ferenc), a Magyar Királyi Posta történetéről, valamint az első világháború emlékezetének történeti áttekintését adta Nagy Gyöngyi, míg Presztóczki Zoltán a Máramarosszigeti Református Jogakadémia hódmezővásárhelyi működésébe engedett betekintést.
– A helytörténeti kutatásnak jelenkutatásnak is kell lennie, hiszen a ma leírt szavak a jövőnek szólnak. A ma fiataljai beszélnek az első világháborúban harcoló fiatalokról – fogalmazott Benkő László nyitóelőadásában, melyben a Szeremlei Társaság rövid történeti ismertetését adta.
ÉR.