A családi emlékezet mint kordokumentum

A kötettel már egy korábbi írásban is foglalkoztunk, és már abban is kifejtettük, hogy ez a kötet, amelyet Zsoldos Margit keresztlányának, Csorbáné dr. Tóth Mariannának mondott tollba, családi dokumentumnak készült, abból nőtte ki aztán magát.

A drága keresztmama életútja átszeli a 20. századot: 1913-ban született, megtapasztalta (még nagyon piciként) az első világháború, illetve az azt követő borzalmakat. Majd a második világégést is: 1945-ben el is kellett menekülnie, de hamar visszatérhetett. Az ’56-os forradalom idején már igazgatóhelyettes, valamint a Forradalmi Bizottsági elnöke, ami miatt 1957-ben leváltják igazgatóhelyettesi pozíciójából. A Kádár-korszakban helyzete lassan konszolidálódott. 1968-es nyugdíjba vonulása után is lelkesen tanította diákok százait Hódmezővásárhelyen.

– A kötet három nagy alappillérre épül: a család az első és legfontosabb, aztán a szeretett város, valamint Magyarország. A kötetből szépen kirajzolódnak a 20. század Magyarországi, olykor világtörténelmi eseményei, így nagyon fontos kordokumentum is – jegyezte meg Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze, aki a könyvbemutatón a szerkesztő, Csorbáné dr. Tóth Mariannával beszélgetett.

A rendezvényen sok olyan történetet is felelevenítettek, amelyek a könyvbe nem kerülhettek bele – már csak a mérete miatt sem.

ÉR.