Hűlt helye Ságvárinak
Korom András – Makó
A makói képviselő-testület márciusban és júliusban is határozatot hozott arról, hogy a helyi múzeumba helyezi át Gerizdesből, a Kelemen és Kertész utcák találkozásánál lévő térről Ságvári Endre 1978. április 2-án felavatott mellszobrát.
Az egykori illegális kommunista politikusról Hadik Anna szobrászművész által készített szobor megúszta, hogy 1990-ben elvigyék a helyéről. Sánta Sándor, a testületi ülésen azt mondta, a szobrot 1990-ben, polgármesteri működése idején azért nem távolíttatta el, mert a szovjet hősi emlékmű lebontására is titokban kellett készülnie „mert akkor ahhoz még bátorság kellett”. Hozzátette: az empátia diktálta, hogy a Ságvári-szobor a helyén maradjon.
A szobor helye.
Ságvári közterületről való elszállítását már Buzás Péter polgármestersége idején is kezdeményezte a makói Jobbik, gyakorlatilag visszhang nélkül. Az akkori – szocialista többségű képviselő-testület – ugyanis olyan határozatot fogadott el, miszerint akkor viszik el az ország egyetlen közterületi Ságvári szobrát, ha azt a Gerizdesen élők kezdeményezik. A közeli utcákban élők, ahogy az riportunkból kiderült, azonban nem is tudták, hogy kit ábrázol az alkotás.
Mucsi Tamás, a DK választókerületi elnöke is megszólalt az ügyben már a márciusi testületi ülést követően. Azt mondta Ságvári megítélése nem egyértelmű. Az tény, hogy antifasiszta fegyveres ellenálló volt. és az is kiemelendő, hogy makói szobra az országban egyedülálló köztéri alkotás. Az önkormányzat a szoboráthelyezéssel kapcsolatban kikérte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményét is, mely nem gördített akadályt Ságvári a József Attila Múzeum udvarára való átköltöztetése elé. Csak azt kérte, hogy információs táblával jelöljék meg.
A március 25-i ülésen, ahol a testület arról döntött, hogy az áthelyezéshez kikérik a fent említett szakvéleményt, majd a szobor helyén tereprendezést végeznek, Farkas Éva Erzsébet polgármester ismertette azt a tiltakozó levelet, melyben Szabó Jenőné, a Munkáspárt makói szervezete elnöke és Dégi Imre, a párt örökös alapító elnöke, arra kérték a testületet, hogy a szobor áthelyezésével kapcsolatos döntésükkor vegyék figyelembe a gerizdesiek véleményét és tiltakozását.
Április 3-án egyébként koszorúval tiltakozott a szobor elszállítása ellen a helyi Munkáspárt. A koszorún a „Viszontlátásra” szó volt olvasható.
Szabó Jenőné, a Munkáspárt helyi elnöke akkor azt mondta hírportálunknak, hogy 1990-ben, amikor Sánta Sándor polgármestersége idején a Felszabadulási emlékművet eltávolították a gimnázium elől, a Ságvári-szobrot is el akarták. Azt akkor azzal akadályozták meg, hogy a Munkáspárt tagjai, de még a József Attila Termelőszövetkezet dolgozói is körülvették. Hozzátette: a Ságvári-szobornál azóta is minden esztendőben, a nemzeti ellenállás napján helyeztek el virágokat.
– Tisztességtelen lépésnek tartom azt, ami ma délelőtt történt. Nem szóltak, hogy elszállítják, pedig nem utasították el a kétszeri kérésemet, hogy értesítsenek a szobor elszállítása előtt. Úgy gondolom, hogy lovagiasság szabályai szerint szólniuk kellett volna. Ugyanis el szerettük volna búcsúztatni – mondta Török Miklós, a Demokratikus Koalíció települési képviselője.
– A makói képviselő-testület március 25-i, a szoborral kapcsolatos határozata alapján a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakértői véleményében a következőket állapította meg: „Ságvári Endre alakja a II. világháború előtti, illetve a két világháború közötti időszak illegális kommunista mozgalmának képviselője, akinek kultuszát a szocializmus évtizedeiben előszeretettel építette a pártpropaganda.” A MANK Kft. a szobor Múzeumba történő áthelyezését javasolja. A képviselő-testület július 15-i határozatában döntött a szobor áthelyezéséről, valamint a november 30-ig történő tereprendezésről. A fentiek értelmében a szobornak nem elbontása, hanem áthelyezése történt a József Attila Múzeumba, ahol a későbbiekben is leróhatják tiszteletüket az emlékezni kívánók – közölte érdeklődésünkre Barna Gábor, az polgármesteri hivatal kabinetvezetője.
