quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 07. 23. szerda
  -  Lenke
Makó

Kiszombori ünnep

2015. augusztus 19.


Korom András – Kiszombor


Petrik Réka mondta el – ma késő délután a kiszombori Szent István-napi ünnepség nyitányaként – Reviczky Gyula: Szent István napján című verse részletét. Az ünnepségre a Makói Magán Zeneiskola zenekara térzenéje teremtette meg a hangulatot.

– Szent László nyittatta fel első királyunk sírját, s avattatta szentté 1083-ban – idézte fel államalapító első királyunk munkásságát, alakját és szentté avatását ünnepi köszöntőjében Szegvári Ernőné. Kiszombor polgármestere elmondta: Szent István napja először egyházi ünnep volt, majd állami lett, s csak 1848 és 1867 között nem lehetett megünnepelni.

– Ez a nap a magyarság összetartozásának jelképe, annak a lehetősége, hogy tudunk-e élni a mai lehetőségekkel a múltból merítve a jövőnk érdekében – hangsúlyozta. Majd felidézte az 1896-ban a helyi templomkertben avatott, majd elbontott és újra felállított Szent István szobor történetét, mely felújítva 2000 óta áll jelenlegi helyén.

– Szeretném megköszönni a kiszombori képviselő-testületnek, hogy ebben a választókörzetben nem jellemző módon, megpróbálta megőrizni Szent István emlékét ebben a közösségben. Bőven van rá oka, hiszen első királyunkban valóban az elmúlt ezer esztendő legnagyobb államférfiját tiszteljük, aki képes volt felismerni, hol a magyarság helye és hol a megmaradásának lehetősége. Meggyőzte erről a politikai ellenfeleit, képes volt többséget teremteni és legyőzte az ezzel szemben álló ellenségeit. A meggyőzés és a legyőzés fegyverét egyszerre volt képes alkalmazni. Olyan politikusi és államférfiúi erény ez, mely csak keveseknek adatik meg – fogalmazott Lázár János. A térség országgyűlési képviselője arról is szólt, hogy ma is meg kell őriznünk határainkat.

– Amikor megkérdezik egy képviselő-testületi tagot, egy polgármestert, egy országgyűlési képviselőt, hogy mi a célja, első helyen azt kell válaszolnia, hogy megőrizzük mindazt, amit Szent István létrehozott, azt az 1000 esztendőt tudjuk folytatni, átadni az utánunk jövő generációnak. Nekünk közéleti szereplőknek azért is fontos Szent István államférfiúi, politikusi munkássága, mert kötelez bennünket a mögöttünk hagyott ezer esztendő. Mindent meg kell tennünk, a megmaradásunk érdekében… Azért fontos ez, mert államalapítónk korában vált a magyarság alkalmassá, hogy magát megvédje, egy állam legfontosabb felelőssége, hogy képes legyen megvédeni a nemzetet. Olyan államot kell szerveznünk, amely képes megvédeni a magyarságot, a nemzetet a XXI. században. Hogy védelemre van szükség, pont itt a határtól néhány kilométerre, Csongrád megye déli határán – naponta tapasztaljuk – fogalmazott Lázár János.

– A országhatár jogi, fizikai megvédése a mindenkori állam legnagyobb felelőssége – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az ünnepség befejező részeként az ünnepség résztvevői megkoszorúzták államalapítónk szobrát.

További képeink itt tekinthetők meg.