Török kori híd cölöpök buktak fel a Tiszából

A Tisza alacsony vízállásának köszönhetően újra előbukkantak az 1562-ben épült török kori fahíd cölöpmaradványai Szolnoknál – írja az MTI.

Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze szerint ez volt az ország első állandó Tisza-hídja. A cölöphíd a bal part közelében, a jelenlegi közúti hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt.

_{Forrás: MTI/Mészáros János}

A szakember elmondta a facölöpök – már amennyire a vízben megállapítható volt – megmunkálatlan tölgyfából készültek. Hozzátette, a folyóban lévő rész kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotban van. Szétnyílt és töredezett. Ez azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, hogy felső részük szárazra került.

Kertész nyilatkozata szerint a debreceni ácsok készítette fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé. Mindezért a törökök hídpénzt szedtek.

A hidat 1685 őszén maguk a törökök égették fel, de osztrák hadmérnökök irányításával később kijavították.

_{Forrás: MTI/Mészáros János}

Kertész Róbert elmondta, augusztus 14-én, pénteken újabb kutatás zajlik a területen, amelynek célja – a hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével – a cölöphíd háromdimenziós modelljének elkészítése.

A kutatást a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai végzik a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával.

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) adatai szerint kedden Szolnoknál mínusz 273 centiméteres a Tisza vízállása, amely nem sokkal marad el a 2003-ban mért mínusz 279 centiméteres negatív rekordtól. A fahidat is akkor fedezte fel egy szolnoki lakos.