Egyenlő-e a nő?

Görögországban jártam, és meglepődve tapasztaltam, hogy a pincérek, a gyorséttermi kiszolgálók mindig a férjemet kérdezték először, neki hozták ki elsőként az innivalót, az ételt is neki szolgálták fel először.  Volt alkalmam megfordulni olyan vendéglátóhelyen, ahol annak ellenére, hogy éppen én rendeltem, a férjemre néztek, az ő rendelésére voltak kíváncsiak. Lesöpörtek.  Ez volt Görögországban, de Magyarországon is tudnánk számos olyan esetet sorolni, ahol a nő hátrányba kerül pusztán csak azért, mert nőnek született.  Legyen szó testi – lelki bántalmazásról, a munkaerő-piaci helyzetről, a családban betöltött feleség – anya szerepről, annak feladatköreiről. Itt kívánom megjegyezni, hogy a hatalommal, az erőfölénnyel történő visszaélést egyetlen emberrel szemben sem tartom megengedhetőnek. Akár nő, akár férfi az áldozat.

A témához illik a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség  ”Egyenlő-e a nő?” címmel kiírt pályázata. Noha a kiírás februári, a téma örök.  A Szövetség a honlapján így fogalmazta meg a pályázat hátterét:

A világ legtöbb országában érzékelhetők a nők jogaiért küzdő nők és férfiak munkájának eredményei: a nők – éppúgy, mint a férfiak – tanulnak, dolgoznak, vállalatot vagy államot irányítanak. Ugyanakkor sok területen továbbra is egész életünkben behatárolja lehetőségeinket a tény, hogy nők vagyunk vagy férfiak. Ilyen területek pl.

▪    a gazdasági élet (a foglalkoztatás, a szervezeti hierarchiákban elfoglalt hely, a vagyoni, jövedelmi- és bérkülönbségek stb.);

▪    a politikai döntéshozatal (parlamenti és önkormányzati részarányok stb.);

▪    az egészségügy (reprodukciós jogok, szülészeti ellátás, a biológiai különbségeket figyelembevevő orvoslás, gyógyászat, erőforrás-felhasználás stb.);

▪    a média (a nők méltó és arányos, sztereotípiáktól mentes ábrázolása);

▪    a környezetvédelem (természeti katasztrófáknak, éghajlatváltozásnak való kitettség, energia-felhasználás, élelmiszer-biztonság, természeti erőforrásokhoz való hozzáférés stb.);

▪    az oktatás (korlátozó sztereotípiák az oktatásban, a pályaválasztásban stb.);

▪    a lánygyermekek kiszolgáltatottsága (prostitúció, szexuális erőszaknak való kitettség kényszerházasság stb.)

▪    a háborúk és fegyveres konfliktusok (a nemi erőszak, mint fegyvernem, a békében való érdekeltség stb);

▪    szegénység (női hajléktalanság, egyedülálló, idős, többszörös diszkriminációnak kitett, pl. fogyatékossággal élő, roma stb. nők helyzete);

▪    erőszak (lelki, verbális, szexuális, fizikai, gazdasági stb.);

▪    az emberi jogok érvényesülése és érvényesíthetősége.

A beérkezett pályamunkákból beemelek egyet. A többi videó ITT érhető el.