Bakancsos katasztrófaturisták vizslatták a Nagyállomáson várakozó menekülteket

Bakancsos, terepnadrágos férfiak vizslatták, fényképezgették a minap a szegedi Nagyállomáson a várótermek padjain megpihenő menekülteket – írja a helyszínről a Magyar Narancs tudósítója.

A csapat – a saját bevallása szerint – „katasztrófaturistáskodni” jött a Tisza-parti városba, megnézni a helyi nevezetességeket és a csongrádi megyeszékhelyen veszteglő migránsokat.

A cikkben a pályaudvari bámészkodók mellett szó esik még a bevándorlókat segítő – egyre népesebb számú – önkéntes csoportokról is.

A korábban nálunk is bemutatott, részben iraki származású, egyetemi hallagató mellett, például immáron egy szír orvos és több franciául tudó fiatal is segít eligazodni a hivatali ügyek útvesztőjében a nyelvi nehézségekkel küzdő ázsiai és afrikai menekülteknek.

A riport szerint mindemellett továbbra is rengeteg étel, ital és segítő kéz érkezik a vasútállomásra. A cikk szerint a pár napja verbuválódott civil csoport immáron közel nyolcszáz embert számlál.

Hatalmas szeletet vállalnak a menekültek ellátásából továbbá a helyi polgárőrszervezetek is.

Higgye el, mi itt mindent látunk, 11 fővel napi 250 órában dolgozunk, alig van ellátmány, összesen havi 120 ezer forint az önkormányzattól és az országos szövetségtől, most is a saját autómmal jöttünk, a csomagtartóban levő ásványvízre is úgy dobtuk össze a pénzt – magyarázza a lap munkatársának Sándor János a civil rendvédők egyik vezetője.

Hozzáteszi, szerinte nem csak az állomáson kellene segíteni – mint mondja, „azok már rendben vannak, vannak papírjaik” – sokkal inkább azokat a csatornákat kellene megtalálni, amelyeken az adományok eljuthatnának a különböző ellátópontokhoz.

_{(Borítókép: illusztráció; forrás: Vásárhely24)}