Egy kórházat sem lehet bezárni!
Lukács László György (Jobbik) szerint az egészségügyben olyan helyzet alakult ki, amit leginkább a szegény szóval lehet jellemezni. A kórházakban a gyógyulni vágyók kritikán aluli ételeket kapnak, mert annyira alacsony a fejkvóta, hogy abból nem lehet megfelelő adagokat készíteni – jelentette ki. Miközben sok pénzt költöttek az épületekre, azokban vagy nincs ellátás, vagy „leharcoltak” az eszközök – közölte. Szerinte a kormány és a miniszterelnök egy szegénységi bizonyítványt állított ki magáról – mondta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a magyar kórházi infrastruktúra többnyire a második vagy akár még az első világháború előtt épült ki, ezeket az intézményeket fel kell újítani. Hangsúlyozta, hogy egyetlen egy kórházat sem lehet bezárni.
– Megkezdődött az egészségügyi dolgozók bérrendezési folyamata és 500 milliárd forintot invesztáltak a kórházi infrastruktúrába – emlékeztetett. Hozzátette, a jövőben az egészségmegőrzésre és a betegségek elkerülésére kívánnak fókuszálni.
Sallai R. Benedek (LMP) arról szólt, hogy Bulgária, Csehország, Horvátország, Írország, Olaszország, Románia, Németország, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia már elfogadta saját vidékfejlesztési programját és az ott élők már május óta felhasználhatják az ilyen jellegű forrásokat. A képviselő azt kérdezte, hogy áll a magyar program?
Lázár János a képviselő kérdésére azt felelte, 2014-ben egyetértés volt abban, hogy a korábbi nagyüzemtámogatási modell helyett a kis- és közepes gazdaságok számára kell helyet és lehetőséget biztosítani a vidékfejlesztési operatív programon belül. Azért kellett változtatni, hogy nyolcvan százalékban a kisvállalkozások kapják a támogatást és csak húsz százalékát a nagyok – mondta.
Manninger Jenő (Fidesz) kiemelte: a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus magyarországi forrásainak 87 százaléka 2014 végéig eljutott a kedvezményezettekhez. Ez 25 százalékpontos növekedést jelent a 2013-as kifizetési arányhoz képest. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a források lehívása alapján a második helyen áll a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott tagországok között. Majd azt kérdezte, hogyan sikerült felgyorsítani a lehívásokat?
Lázár János azt felelte, a költségvetés és a gazdaság jelenlegi viszonyai alapján Magyarországon az uniós források nélkül nem lettek volna fejlesztések az elmúlt hét esztendőben. A három-négy százalékos gazdasági növekedésnél is jóval nagyobbra volna szükség ahhoz, hogy ezeket a forrásokat pótolni lehessen, ha azok elvesznének – tette hozzá. Az ország érdeke, hogy a forrásokat jól osszák el – közölte, megjegyezve, reméli: az Országgyűlés 2015 végén vagy 2016 elején értékelheti, hogy a 2007-2013 között kiosztott mintegy 8200 milliárd forint jó helyre került-e vagy sem – közölte.
Hangsúlyozta, ki fogják tudni osztani a forrásokat, pedig 2012-ben és 2013-ban az EU tisztviselői azt jósolták, hogy 2015 végére Magyarországon 5-600 milliárd forintos forrásvesztés következik be – hangsúlyozta. Ehhez képest egy, a kormánytól független tanulmány szerint nincs forrásvesztési kockázat – tette hozzá.
Szél Bernadett (LMP) emlékeztetett arra, hogy július 1-je a köz- és a kormánytisztviselők napja, de szerinte több mint 100 ezer embernek nincs oka az ünneplésre a bérük miatt. Mint mondta, több mint nyolc éve nem emelkedett a bérük, és a közszféra egyharmada a létminimum alatt keres. Hozzátette: a jövő évi költségvetés legalább 500 milliárd forint luxuskiadást tartalmaz, amelyből rendezni lehetne a közszféra helyzetét.
Lázár János szerint mintegy 1-1,1 millió ember, aki az állam körül dolgozik, ebből 750-800 ezer tisztviselő. Eddig négyszázezer köztisztviselőnek rendezték az életét az életpályamodellekkel. A kormánytisztviselőkről azt mondta, a 2016-os költségvetésben 25 milliárd forint van a jövő év július elsejével bevezetendő béremelésre. Ennek törvényi feltételeit, az új kormánytisztviselői életpályát a 2015 októberében terjesztik be a Ház elé. Hozzátette, hogy az önkormányzatoknak semmi nem tiltja ma sem, hogy megfizessék az embereket.
MH-MTI
