quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Egy kis képes vásárhelyi időutazás

2015. június 07.

A közösségi oldalon több csoport is felidézi Hódmezővásárhely múltját, sok esetben összehasonlítva a jelen állapottal. Régi utcaképeket, mára már átalakult, adott esetben lebontott épületek fotóit teszik közé, hogy a későbbi generáció is átlássa, nyomon követhesse a városunk változását, fejlődését. Az idősebb városlakók nosztalgiázhatnak, a fiatalabbak megismerhetik Hódmezővásárhely múltját – képekben.

A Fortepan.hu jóvoltából időutazásra hívjuk az Olvasóinkat. Nosztalgiázzunk együtt!

1. Kossuth tér az Andrássy út felé nézve, jobbra a Beregi palota (1954)

A város fontos, forgalmas helyén, az egykori Főtér és Fő utca (ma Kossuth tér és Andrássy u.) sarkán építtette 1880-ban Beregi Lajos kereskedő egyemeletes, eklektikus lakó- és üzletházát, melyben Kékcsillag elnevezésű textilkereskedése és a város egyik első, Grosman Adolf tulajdonát képezett nyomda és könyvkereskedés működött.1927-től 1944-ig Vadász Miklós drogériája volt az épületben, ezért egy időbenVadászházként is emlegették. Az államosítás után a szükséges karbantartás elmaradása miatt az épület állaga rendkívül leromlott és a 70-es évek végén lebontották. Ez a városkép miatt komoly hiba volt, mert ez által a Mária Valéria utca és a Kossuth tér közötti századvégi, igényes, eklektikus házsor egysége megbomlott.A helyére Novák István Ybl-díjas építész tervei szerint 5 szintes lakó- és üzletház épült.

Forrás: sulinet.hu

FOTO:FORTEPAN/NÉMETH TAMÁS

 

2.  Népkert, Nyári Színház. (1928) Előtte Nyizsnyai Gusztáv mellszobra – Pásztor János alkotása

A XIX. századi Magyarország egyik építészeti jellegzetessége a nyári színkör volt, amely a szabadban tartózkodás, kirándulás, kerthelységekbe járás kedvelt szórakozásához társult. Jellegzetesen fából épültek, általában májustól szeptemberig játszottak bennük, e csökkent bevételhez mérten olcsó, gyorsan megépíthető faszerkezetű épület adott megoldást.Az épületben földszint, páholysor és karzat, valamint öltözők, előcsarnok, színpad, zsinórpadlás kapott helyet. Tégla alapon, favázas szerkezettel készült, melyben a gerendák strukturálisan tagolták a homlokzatot, és a párkányzat és a bejárati részek mértéktartó fafaragása is javította az épület esztétikai hatását. A faszerkezeti elemek miatt a népnyelv általánosan faszínházként emlegette a nyári színkört. 1926-ban az épület állagromlása miatt szóba került egy kőszínház építése, azonban ezt az anyagi lehetőségek nem tették lehetővé, így a faszínház 1948-ig működött, majd 1950-ben lebontották. 1945–46-ban falai között játszott Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Lehotay Árpád. De Bessenyei Ferenc, Gombos Katalin, Apor Noémi és Hajnóczy Lívia pályájának is itt volt a kezdő állomása. 1991-ben a színház helyén emlékoszlopot állítottak, amely Szatyor Győző iparművész alkotása.

Forrás: egykor.hu

FOTO:FORTEPAN

 

3. A Lázár és a Dr. Rapcsák András utca kereszteződése – Tárkány palota (1928)

A zárt, sarokerkélyes, kétszintes épületnek a szokott malterdíszekkel nincs említésre méltó esztétikai értéke. Mégis írunk róla, mert egy nagyon forgalmas utcakeresztezésben, a Szentesre vezető sugárútba félig bekönyökölve, a városképben meghatározó szerepet tölt be. Eredetileg a földszinten üzletek, valamint 1936-tól 1944-ig a Népújság c. napilap nyomdája, szerkesztősége, kiadóhivatala, az emeleten pedig az építtetőnek, dr. Tárkány Szűcs Ernő ügyvédnek magánlakása volt. A ház államosítása után az Állami Gazdaságok központjának hivatali helyiségéül szolgált. 1988-ban az akkori tulajdonos, a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet újította föl.

Forrás: hodmezovasarhely.hu

FOTO:FORTEPAN

 

4. Régi zárda, ma SZTE Mezőgazdasági kar épület. Andrássy út 15. (1928)

Schuster Konstantin váci püspök 1880-ban 40 000 forintos alapítványt létesített egy apácák vezette nőnevelő iskola Hódmezővásárhelyen történő fölépítésére. Ehhez további adományok társultak úgy, hogy 1902/03-ban Kruzslicz Péter helybeli építész tervei alapján elkészült a zárdaként emlegetett épület, amely egyben a város első kétemeletes épülete lett. Kivitelezője Szabó Mihály és Koncz Pál volt. A kor szellemében fogant, vakolatlan téglaburkolatos, reneszánsz elemeket is alkalmazó eklektikus épületben kápolnát is kialakítottak. Az épület az államosítás óta a mezőgazdasági oktatást szolgálja, előbb mint technikum, utóbb mint a jeles székkutasi mintagazdáról, közéleti személyiségről, Gregus Mátéról elnevezett szakközépiskola. Az államosítás után a kápolnát előadóteremmé alakították át.

Forrás: hodmezovasarhely.hu

FOTO:FORTEPAN

 

5.  Hódmezővásárhelyi Népbank, Andrássy út 9. (1928)

FOTO:FORTEPAN