Lázár: idénymunkát vállalhatnak a közfoglalkoztatottak

Lázár János az idénymunka vállalását azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak. Az idénymunka idején az érintettek nem veszítik el közfoglalkoztatotti jogviszonyukat. A kormány arra kéri a járási hivatalokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az  ilyet kínáló munkaadókkal – például építőipari vagy mezőgazdasági társaságokkal – és ajánlják fel az általuk kínált munkákat a közfoglalkoztatottaknak. A rendszer átalakítása érdekében a Belügyminisztérium a napokban benyújtja törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.

Lázár Jánost a sajtótájékoztatón megkérdezték a sajtóban megjelent, az Magyar Paralimpiai Bizottságot érintő ügyekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: személyes véleménye szerint amit a bizottsági elnök tesz, az többet árt a paralimpia ügyének, mint használ. Azzal tenne jót az ügynek, ha távozna, és utána tisztújítást tartanának.

A kormány határozottan elutasítja a menekültek kötelező befogadására vonatkozó uniós kvótarendszer tervét – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János szerint Strasbourg és Brüsszel támadást indít a tényleges életfogytiglan magyarországi intézménye ellen.

Bevándorlásügyben azt mondta: a felvetett kvótarendszer elfogadhatatlan Magyarországnak, a kabinet az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységét kiszámíthatatlannak, tervezhetetlennek és átláthatatlannak tartja. Ezt azzal magyarázta, hogy három hete még arról szóltak a hírek, hogy Magyarországnak 300 bevándorlót kellene befogadnia, néhány napja viszont már 1100 magyarországi befogadását vetette fel a brüsszeli bizottság.
Magyarország azt az álláspontot támogatja – amit a belügyminiszterek tanácsa már megfogalmazott -, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlókat először az EU határain kívül kellene megállítani, ott fogadópontokat létesíteni, majd megfontolni beléptetésüket a közösség területére. Tehát nem az EU-n belül, hanem az EU határain kívül kellene fogadni a menekültáradatot – nyomatékosította a miniszter. Megjegyezte, hogy az idén eddig csaknem 49 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt, míg 2014 ugyanezen időszakában ez a szám 4200 körül volt. A kormány jövő heti ülésén foglalkozik a bevándorlással – jelezte.

Lázár János szólt arról is, jövő kedden Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. uniós megbízása – az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzése – ügyében. Szavai szerint Magyarország és az EU kapcsolatának jót tenne, ha ezt a „félreértést” sikerülne tisztázni. Közölte egyúttal, hogy levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki „beismeri, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát”.

A sajtótájékoztatón téma volt a magyarországi tényleges életfogytig tartó büntetés intézménye is, amelyet – emlékeztetett Lázár János – a strasbourgi bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek tart. Magyarország erre reagálva azt ajánlotta fel, hogy bizonyos idő után megadja a kegyelem kérvényezésének lehetőségét az ilyen büntetést töltőknek. Úgy tűnik azonban – folytatta -, hogy ezt nem fogja elfogadni az európai intézményrendszer, a strasbourgi bíróság és az Európai Unió, és támadást indít a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen, ami azonban veszélyt jelent a magyarok biztonságára nézve.

A téma jövő héten kerül a kormány elé – tájékoztatott a miniszter, megelőlegezve ugyanakkor, hogy a kabinet ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz – amely büntetés jelenleg 53 embert sújt -, és ez ügyben semmilyen engedményt nem akar tenni a strasbourgi bíróságnak és az EU-nak.

Lázár János azt is elmondta: Magyarország május 22-én hivatalosan bejelentette az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a Paks 2 beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. Kilenc hónap konstruktív egyeztetés során megválaszoltak minden nyitott versenyjogi kérdést. Ha új merül fel, akkor arra is felelnek, ha nem, akkor viszont a bizottság hozzájárulását várják – tette hozzá.

A tárcavezető szólt arról is, hogy soha nem fogják tudni meggyőzni azokat, akik nem a beruházást, hanem magát az atomenergiát ellenzik. Az ő értékrendjüket tiszteletben tartják, ugyanakkor három megye munkahelyét és az olcsó áramot is a paksi beruházás szavatolja.

A Miniszterelnökség vezetőjét megkérdezték Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök múlt héten Rigában tanúsított stílusáról is, amelyről a miniszter azt mondta: a magyar kormány nem tette szóvá az elnök viselkedését, mert a kabinet álláspontja az, hogy „ha megválasztottuk, akkor viseljük”. „Ki milyen rózsát szakít, azt szagolja” – fogalmazott.

MH-MTI