Lázár: uniós hibahatár alatt a magyar uniós pénzelosztó rendszer

Vejkey Imre (KDNP) kitörési pontként hivatkozott a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, üdvözölve, hogy ennek szerepét jól ismerte fel a kormány. Problémaként nevezte meg, hogy sok magyar ötlet külföldi finanszírozással kerül a világba. Azt kérdezte, mennyi forrás jut a területre a 2020-ig tartó uniós finanszírozási ciklusban.

Lázár János  Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 25 évben soha nem látott nagyságrend jut kutatás-fejlesztésre, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2014 és 2020 között 1350 milliárd forintból gazdálkodhat. Példaként hozta, hogy 2004-ben 180 milliárd, 2013-ban 420 milliárd jutott a területre. A hivatal kiemelt feladataként jelölte meg, hogy a gazdaság világát összekapcsolják a kutatás-fejlesztéssel, innovációval.

Schmuck Erzsébet (LMP) több szempontból is károsnak nevezte az Egyesült Államok egykori nagykövete által megfogalmazottakat, amelyet szerinte az elmúlt évek gyakorlata is igazolt. Mint mondta, ha a miniszterelnök és a fejlesztési miniszter maga dönt az uniós források felhasználásáról, az drágítja a fejlesztéseket, csökkentve azok számát. Visszafogja a gazdaságot, ha a pályázatokat egy szűk kör nyeri el – hangsúlyozta. Azt kérdezte: mikor alakítják át a fejlesztési pénzek elosztásának rendszerét úgy, hogy az ne a Fidesz-KDNP gazdasági hátországát szolgálja.

Lázár János leszögezte: a téma nem alapozható egy volt amerikai nagykövet „zavaros” visszaemlékezéseire. Ízléstelennek ítélte, hogy négyszemközti beszélgetésekből készült „meseirodalom”. Kijelentette: az Európai Bizottság minden évben auditálja a magyar pénzosztási rendszert. A magyar hibaarány uniós átlag alatt van, a források kevesebb mint 2 százalékánál tapasztalható. Arról is beszámolt, hogy a pályázatok lebonyolítása után az 1 milliárd forintos érték felettieket nézi meg a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, de csak arról dönt, vállalható-e kötelezettség, vagy sem.

MH-MTI