quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 07. 03. csütörtök
  -  Kornél, Soma
Makó

Katartikus élményt ígér makói koncertjén Rákász Gergely

2015. május 06.


Korom András – Makó

– A tavaszi koncertkörútja egyik állomása vasárnap délután 6-kor a makói Hagymaház, s a fellépésen Bachot, Händelt és Vivaldit ígéri a közönségnek. Miért éppen a barokk mestereinek műveit játssza? – kérdeztem az orgonaművészt.
– 330 éve született Bach és Händel is, azaz 1685 nagyon jó évjárat volt, hogy két ilyen úr életművét hagyta ránk, ezért forog körülöttük a műsor is. Tulajdonképpen lehetetlen keresztmetszetet adni a barokk korból, ha nem emeljük melléjük Vivaldit. A három zeneszerző három teljesen más személyiség volt, hiszen volt köztük tisztes családapa, pap és nagyvállalkozó. Rajtuk keresztül három olyan életpályamodellt lehet megismerni, mely ma is példaértékű. Ráadásul a műveik nagyon izgalmasak és feltöltik a közönséget.

– Bach d-moll Toccatája vagy az a-moll Prelúdiuma az orgonamúzsika egyik csúcsműve…
– A d-moll Toccata legendás mű, melyet mindenki ismer, olyan, mint a Beatlestől a Yellow Submarine, azaz a Sárga tengeralattjáró, tudjuk fütyülni és dúdolni. A közönség szereti hallani, ezért egy koncerten kihagyhatatlan. Az a-moll Prelúdium és Fúgánál – azt gondolom – nem írt nagyobb orgonaművet, nem is merem bármikor eljátszani. Mindenképpen fel kell rá készíteni a közönséget, hogy értőn hallgassa, mert akkor lesz katartikus élmény. Ha enélkül hallgatjuk, akkor csak hangok sora egymás után. Ezért egy diákkoncerten vagy egy felkészítetlen közönségnek nem is játszom.

– Milyen lesz a makói koncert, olyan beszélgetős, mint a nagy sikerű tavalyi?
– Már védjegyemmé vált, hogy beszélgetek is a koncertjeimen. Azt gondolom ma nagyon nehéz reneszánsz embernek lenni, azaz egyformán érteni a művészetekhez, tudományhoz és saját szakmájához. Háromszáz évvel ezelőtt, Bach idejében, ezt még simán meg lehetett tenni, ám manapság már szinte lehetetlen. De a kultúremberben ott az igény ma is, hogy értse a művészetet, a tudományt, a saját szakmáját. A művészet zenére vonatkozó részéből, úgy gondolom, érdekes képet tudok adni azoknak, akik eljönnek a koncertre. Ez a hangverseny nem csak annak szól, aki szereti a zenét , de annak is, aki minden nap egy kicsit gyarapítani akarja az ismereteit valamilyen újdonsággal. Érdekes megismerni hogyan gondolkodott Händel a maga nagyvállalkozó agyával, akkor, amikor válsághelyzet volt, vagy Bach, a nagyon pragmatikus ember, akkor, amikor ajándékot kapott és adott. Vagy azt hogyan a pap Vivaldi, amikor mise tartására kényszerítették, pedig komponált, s ki-kiszaladt az oltártól a sekrestyébe, hogy leírja zenei gondolatait. Ha tudunk velük emberként is kapcsolatot teremteni, érdekesebb a műveiket hallgatni. Ezek az emberek itt hagyták lelkük egy-egy darabját – megkomponálva. Milyen érdekes, hogy a ma embere 300 év távolságából lélekben kezet foghat egy ismerőssel. Ráadásul a koncertje elhozzuk magunkkal azt a remek technikát, mellyel a kezemet és a lábamat is láthat láthatja a közönség játék közben.

– Annak idején Leonard Bernstein zeneszerző-karmester volt, aki nem csak vezényelte, de el is magyarázta a műveket. Ön, aki elég sokáig élt az Egyesült Államokban, a mester hatása alá került?
– Bernsteinből indultam ki, amikor ezeket a beszélgetős koncertjeimet kitaláltam. Arra gondoltam, hogy a magyar közönségnek éppen azok az igényei, mint az amerikaiaké, azaz, hogy többet tudjon a világról. Az a modell, amit Bernstein kitalált, nagyon jól működik, csak míg ő nagyon mélyre merült a zene hangonkénti világába, addig és inkább az élettörténeteken keresztül kalauzolom a hallgatókat.

– Lesz-e meglepetés a makói koncerten? Mert tavaly volt ilyen…
– Most is lesz. A közönség időről időre dönthet, milyen irányban menjen tovább a műsor. A koncertemen csak egy fontos szabály van: mindenféleképpen ugyanaddig az ideig maradunk. Ha valamit beszavaznak a műsorba, akkor valami kikerül belőle. A közönség megnyugtatására mondom, soha nem fogják megtudni, mi maradt ki. De vannak olyan darabok, melyek mindenféleképpen elhangzanak, ilyen a legendás d-moll Toccata és Fúga, a c-moll Passacaglia és Fúga, részletek Händel Vízizenéjéből és Vivaldi Tavasza. A többit a közönség dönti el – mondta Rákász Gergely.