Közösségi mosodát is szeretnének Honvédban

Korom András – Makó

– A Honvéd városrész teljes rehabilitációjának előkészítése során a Miskolci Egyetem Kulturális Antropológiai csoportja végez kutatást május 9-től, mely egyik szervezője a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Mit fognak kutatni a szakemberek és milyen céllal? – kérdeztem Gilingerné Ráday Krisztinát, a roma önkormányzat elnökét.
– Legfrissebb információink szerint a Miskolci Egyetem abban kérte a segítségünket, hogy a Honvéd városrészben élők munkatársaikat ne idegeként, ne ellenségként fogadják őket. Az egyetem szakemberei kérdőíveket szeretnének velük kitölteni, a megélhetésükkel, a lakásuk komfortfokozatával és azzal kapcsolatban, hogy mióta és hányan élnek ott együtt. Más hasonlókra lesznek kíváncsiak. A szociális felmérést azért végzik, mert a Honvéd rehabilitációja pályázat segítségével valósul majd meg, ennek pedig az egyik alapja, hogy ez elkészüljön.

– Miért kellene ehhez a Roma Önkormányzat?
– Mert bennünket ismernek a Honvédban élők. A városi önkormányzatnak is tudunk így segíteni. S miután ismernek bennünket a városrészben élők, könnyebben elfogadják, ha a kutatókkal együtt megyünk, segítő partnerként. Az idősebbek közül ugyanis néhányan attól tartanak, hogy ez a felmérés valamilyen összeírás része. Az utóbbitól pedig – évtizedekkel ezelőtti rossz tapasztalataik alapján  – tartanak.

– Mi lenne a városrészben a legfontosabb teendő?
– Égető lenne a csatornaberuházás végső lezárása, a rákötések elvégzése – már közegészségügyi szempontból is. Beköszöntött a jó idő, szeretnénk valamivel lefoglalni a gyerekeket. Szükség lenne egy játszótérre, hiszen a réginek mára csak a csonkjai maradtak meg. Ráadásul az elég rossz helyen van, hiszen amikor elkészült, a Honvéd utca még nem volt ennyire leaszfaltozva, s a Honvéd és a Bem utcák találkozása akkor még megfelelő helyszínnek bizonyult. Ám a Honvéd utcán ma már akkora a forgalom, hogy a játszóteret innen egy jóval csendesebb környékre, a Türr, Bem és Berzsenyi utcák háromszögébe szeretnénk áthelyezni. Ez az L-alakú terület alkalmas lenne futballpályának és kisebb játszótérnek is. Ez könnyen megközelíthető, de nem nagyon forgalmas környék.

– Sánta Sándor települési képviselő számtalanszor szorgalmazta az előző városvezetésnél a Honvéd rendbetételét, a patkányirtást vagy a gaz levágását – akkor úgy tűnt csekély sikerrel…
– A csatornázás bolygatta fel az addig megbújt patkányokat, melyeket már irt a Városgazdálkodási Nonprofit Kft., illetve az elpusztult rágcsálókat rendszeresen össze is szedik. Ezekkel egyébként lépten-nyomon találkozni.

– Igényként merült fel egy közösségi ház is a városrészben, ez már Lázár János és Farkas Éva Erzsébet fórumain is többször elhangzott. Mi tudható erről?
– Keressük a helyét, egy olyan épületet, melyet erre a célra fel lehetne újítani. Azért nem újat akarunk építeni, mert az alaposan megdrágítaná a kivitelezési munkálatokat. Ugyanis mélyen fekvő területet először föl kellene tölteni, kibetonozni és leszigetelni, hogy aztán oda egyáltalán építeni lehessen. Nagyon szükség volna közösségi épületre, ugyanis nagy terveink vannak annak hasznosítására. Szeretnénk, ha ott kaphatna helyet például egy kézműves kuckó. A roma önkormányzat azt is szeretné – igaz a városvezetéssel erről még nem egyeztettünk – hogy közösségi mosodát és mosókonyhát alakítsunk ki ebben. Az előbbit ezért, hogy aki máshol nem teheti meg, itt kimoshassa a holmijait. A konyhában pedig az idősebbek tanítanák meg a fiatalabbakat a hagyományos cigány ételek készítésére – vázolta elképzeléseiket Gilingerné Ráday Krisztina.