Helytörténet egy helyen

A helytörténészek által létrehozott társaság egyik fő célja a helyismereti és várostörténeti tevékenységek összefogása, támogatása. Ezt a célt szolgálta egykor a Vásárhelyi Téka sorozat, illetve szolgálja jelenleg is a 18. kötetnél tartó évkönyv, amely a várost jól ismerők számára is tartogat meglepetéseket.
Benkő László elnök, akit a kiadvány kapcsán kerestünk fel, szólt a Szeremlei-pályázatról is, amely révén immár harmadik éve biztosítanak publikálási lehetőséget a helytörténet iránt érdeklődőknek, továbbá arról is, hogy a középiskolások számára rendezett helytörténeti vetélkedőkbe is rendszerint bekapcsolódnak. A társaság elnöke örömmel számolt be arról, hogy 2014-ben is számos új tag csatlakozott hozzájuk, akik közt nyugdíjas és fiatal egyaránt szerepel.
De lássuk, mit tartogat az idei évkönyv! Presztóczki Zoltán levéltáros, a társaság titkára Baksa Lajos polgármesterről írt kiigazító életrajzot. A helyreigazítást az tette szükségessé, hogy a város egykori első embere kapcsán több téves adat is napvilágot látott helytörténeti munkákban.
A kötet szerzői között több vízügyi szakember is található, így nem meglepő módon a víz is több tanulmányban főszerepet játszik. Dobos Irma egyrészt Mauritz Béla mineralógus életútját és vásárhelyi kötődését mutatja be, másrészt Hódmezővásárhely első hévízkútjáról közöl érdekességeket, Harmat Péterrel pedig a vízmű, a köztéri kutak, a csatornázás és a strandfürdő történetét járhatjuk végig egészen napjainkig.
Benkő László egy hozzá közelálló témával, a népi sütő-főző mesterekkel folytatta a régi vásárhelyi mesterségeket bemutató sorozatát. Ebben többek között a böllérekkel és böllérasszonyokkal, a húsfőzőkkel, a sütőasszonyokkal, csigacsinálókkal és vásári sütögetőkkel foglalkozik, forrásművek segítségével megidézve a régieket, saját kutatás alapján megemlítve kortársainkat.
Rosztóczy Ernőné közlekedéstörténeti írásában a Hódmezővásárhelyt érintő vasútvonal építésére helyezte a hangsúlyt. Tanulmányából érdekességképpen kiemelném, hogy báró Thoroczkay Viktor főispán már a 19. század végén szeretett volna villamosvonalat Vásárhelyre, de ennek akkor még nem jött el az ideje.
Makó Imre a Speyer-kölcsön felvételéről és törlesztésének nehézségeiről írt. Az amerikai kölcsönből többek között a kórházat bővítették, kül- és belterületi utakat burkoltak, valamint bérházat, iskolát és fürdőt építettek.
Nagy Gyöngyi Szentmihályiné Szabó Mária vásárhelyi-trilógiájával ismertet meg. A Bihar megyei születésű írónő apai nagyapja Szabó Mihály, Hódmezővásárhely első polgármestere volt, aki a regénytrilógia középső darabjában is fontos szerephez jutott. De rajta kívül a kor másik két helyi prominens személye, dr. Imre József orvos és Török Bálint nemzetgyűlési képviselő is felbukkan a több generáción átívelő történetben.
A politikatörténet iránt érdeklődők számára Zeman Ferenc szolgál csemegével, aki az 1934-es törvényhatósági választás helyi történéseit veszi górcső alá.
Budai Csaba szüleinek, Budai László városi főmérnöknek és Iszlay Magdolna zongoratanárnőnek állít emléket. Az édesapa nevéhez fűződik egyebek mellett a Tanácsköztársaság tér (ma Szabadság tér) városrész kiépítése és a Kertváros első ütemének megtervezése. Az édesanya tanítványai között volt Ilosfalvy Róbert énekes és Antal Imre zongoraművész (később televíziós műsorvezető).
A kötet legterjedelmesebb írását Béres Dezső prezentálta, aki által a város nagy polihisztora, Galyasi Miklós múzeumigazgató életébe nyerhetünk bepillantást.
Az Emlékezés rovatban 2015 helyi vonatkozású kerek évfordulóit gyűjtötte egy csokorba Kovács István, másrészt Török bácsi, a suszter, Lőrincze Lajos nyelvész, Hadas János mérnök és László József tanár alakját idézi meg Domokos Tamás, Kovács László, Szigeti János és Lázár Erika.
A Kitekintő rovatban Szigeti János Fiume múltjából tár elénk érdekességeket, valamint Zsebők János vásárhelyi születésű grafikus, festőművész 1900-ban megjelent útirajzát olvashatjuk Tiszaparti képek címmel.
Az évkönyvben végéhez érkezett Kovács István sorozata, melyben Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helyneveit böngészhetjük, ezúttal a T betűtől a Z-ig, de mondhatnám azt is, hogy a Tabán utcától a Zsoldos utcáig.
A kötet végén pedig a 2014-es év krónikáját, vagyis az elmúlt év kiemelkedő vásárhelyi közéleti eseményeit pörgethetjük át 14 oldalon.
Még nem tudhatjuk, hogy jövőre, a 25. évforduló alkalmából mivel rukkolnak elő a társaság tagjai, de az biztos, hogy addig is bőven van mit böngészni a vaskos idei kötetben.
A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2015-ös évkönyve a hódmezővásárhelyi levéltárban szerezhető be – tudtuk meg Benkő Lászlótól, aki elárulta, hogy a magánszemélyek és az önkormányzat támogatásából megvalósult kiadványt önköltségi áron adják, és nonprofit szervezetről lévén szó, ezt az összeget a következő évkönyv kiadásához való felajánlásként tudják fogadni.
kp