Viszontlátásra: koszorúval tiltakoztak a Ságvári-szobor elvitele ellen

Korom András – Makó

Még április 3-án koszorúzta meg a Munkáspárt makói szervezete a Ságvári-szobrot, mintegy tiltakozásul, hogy azt a makói képviselő-testület múzeumba szeretné áthelyeztetni. A koszorús szoborról készült képet Móra Ferenc Attila osztotta meg a Facebookon.

Szabó Jenőné pártelnök szerint azért írtak levelet a városnak a szobor tervezett múzeumba helyezése ellen, mert annak alkotója Hadik Anna makói származású, illetve a szobor egy egész generáció életének 60 szép évét is jelenti. A munkáspárti elnök emlékeztetett, hogy 1990-ben egyszer már megakadályozták annak elbontását.

– 1990-ben, amikor Sánta Sándor polgármestersége idején a Felszabadulási emlékművet eltávolították a gimnázium elől, a Ságvári-szobrot is el akarták. Azt akkor azzal akadályoztuk meg, hogy a Munkáspárt tagjai, de még a József Attila Termelőszövetkezet dolgozói is körülvették – mondta hírportálunknak Szabó Jenőné. A Munkáspárt helyi elnöke elárulta, hogy a Ságvári szobornál azóta is minden esztendőben, a nemzeti ellenállás napján helyeztek el virágokat. A mostani koszorúval a tervezett áthelyezése ellen kívántak tiltakozni.

– Ságvári még azelőtt meghalt, hogy a II. világháború véget ért volna, ezért történelmietlen, hogy a neve összefonódott volna a háborút követő önkényuralmi rendszerrel. Nemzeti ellenálló azonban tényleg volt. Makói szobrának eltávolítása miatt azért tiltakozunk, mert egyrészt az alkotást a makói származású Hadik Anna szobrászművész, Hadik György orvos-közgazdász, települési képviselő testvére készítette. Másrészt pedig ez a szobor a mi generációnk életének 60 évét is jelképezi, azt pedig senki sem veheti el tőlünk – mondta Szabó Jenőné.

A szobor 1978 óta háborítatlanul  áll Gerizdes szívében az egykori Ságvári téren.

A Munkáspárt helyi szervezete elnöke elárulta, hogy a szobor áthelyezésének tervét hallva már egy hónappal ezelőtt megírták Dégi Imrével, a párt örökös elnökével azt a tiltakozó levelet, melyet Farkas Éva Erzsébet polgármester a legutóbbi testületi ülésen ismertetett.

– Az hittük, hogy a korábbi ülésen lesz szó a szoborról, amit idejében beadtam a jegyzőnek. Kértem, hogy iktassák, majd az aktuális napirendnél ismertessék. A polgármester nem olvasta fel az egészet, amiben kemény politikai kérdésekről is szót ejtettünk – monda Szabó Jenőné.

A Zeitler Ádám (Jobbik) települési képviselő szoboráthelyezési javaslatát tárgyaló testület egyébként 11 igen és 1 nem szavazattal (utóbbi a szobor elvitele ellen külön is tiltakozó DK-s Török Miklós voksa) úgy döntött, hogy meghatalmazza a polgármestert, hogy szerezze be az áthelyezéshez szükséges szakértői véleményt. Ennek birtokában dönthet majd a testület, hogy múzeumba küldi-e és mikor. Azt is eldöntötték, hogy a szobor elszállítását követően rendezik a parkot, s oda egy másik műalkotást helyeznek el.

A Jobbik egyébként már 2012-ben javasolta az akkori testületnek az ország egyetlen Ságvári-szobrának eltávolítását, ám a Buzás Péter vezette, szocialista többségű testület akkor úgy határozott, hogy csak akkor döntenek az ügyben, ha azt majd a gerizdesiek (itt, az egykori Ságvári téren áll 1978 óta a szobor), azt kérik. Riportunkból azonban az derült ki, hogy még a szobor közvetlen környékén élők sem tudják, hogy ki ábrázol a szobor, ahogy azt sem, hogy Ságvári Endre az illegális kommunista párt oszlopos tagja és nemzeti ellenálló is volt a német megszállás idején, s hogy 1944-ben egy budai cukrászdában a csendőrökkel folytatott tűzharcban lőtték le.

Ságvári Endre, az illegális Kommunista Párt lapszerkesztője mellszobrát egyébként 1978. április 2-án vasárnap délben avatták fel. Hadik Anna szobrászművésznek nem ez volt az első makói szobra. Ő készítette a Pulitzer kollégium előtt 1972 óta álló Erdei Ferenc mellszobrot, illetve az 1975-ben avatott Mementót. Végrendeletében a fennmaradt alkotásai zömét megosztva a csurgói és a makói múzeumra hagyta.