Szociológiai felmérés kezdődik a Honvédban

Korom András – Makó

Nem maradhat ilyen méltatlan körülmények között a Honvéd, átfogó, mintegy 10 éves tervet kell kidolgozni a városrész rehabilitációjára – ezt mondta több makói fórumon is Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője. A Bartók iskolában még februárban rendezett fórumon arra kérte Farkas Éva Erzsébet polgármestert és Czirbus Gábor alpolgármestert valamint a helyi képviselő-testületet, hogy dolgozzák ki Honvéd teljes, szociális, és infrastrukturális rehabilitációjának tervét, s azt juttassák el neki.

Az országgyűlési képviselő nem csak Makóhoz méltatlannak nevezte Honvéd állapotát, de figyelmeztette is a városvezetést, hogy ha nem tesznek ellene semmit, akkor az ott jelentkező problémák a város többi részébe is átszivárognak.

A városrész rehabilitációját a Fátyol Mihály terv keretében indítja meg a városi önkormányat. Makó polgármestere az előző testületi ülésen is hangsúlyozta, hogy a Honvéd kiemelt figyelmet kap s már egyeztettek a rehabilitációval kapcsolatban. Barna Gábor kabinetvezető szintén az ülésen mondta el, hogy az előtanulmányokkal kapcsolatos munka a roma önkormányzat részvételével már elkezdődött. A miskolci egyetem antropológiai intézet vezetőjének már megküldték az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, s május 20-26 között 9-en végeznek szociológiai kutatást a Honvédban.

Hogy a városrész rehabilitációja nem lesz egyszerű és könnyű munka az valószínűnek tűnik, legalábbis az alapján, hogy az ott élők közösségi házat is szeretnének, a tereprendezés, a szilárd útburkolat, a gazdátlan telkek gyomtalanítása és rendezése, a patkány- és rágcsálóirtás mellett.

Közösségi ház egyébként korábban már működött a városrészben, csakhogy azt valakik viszonylag gyorsan szét is lopták.

’48-as honvédoknak épült

A Honvéd egyébként Makó egyetlen olyan városrésze, amely a köznyelvben, a hagyomány szerint, és a hivatalos dokumentumok alapján is ugyanazt a területet jelöli: a Justh Gyula utca – Hosszú utca – Thököly utca – Aradi utca – városhatár által közbezárt területet. A városrészben a 2013-as adatok szerint 1131 lakóépület található, ezeknek majdnem 60% alacsony komfortfokozatú. Makó roma lakosságának 80%-a Honvéd városrészben él.

A tulajdonképpeni Honvéd-telep 1861-ben jött létre, amikor a város az egykori Csürhejárás nevű területet felparcellázta (közel 1500 db 100 négyszögöles területet osztott ki), hogy megsegítse az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeit. A terület a város legmélyebben fekvő, vízjárta, emberi település létrehozására alkalmatlan része volt, a város azonban mégis ezen területet jelölte ki, mivel új házhelyek megvásárlására nem volt pénze. A telepen főként a vályogházas építkezés a jellemző. 1990-ben nagyobb hullámban Végegyházáról érkeztek ide letelepedni szándékozók.

A városrész északi része az úgynevezett Cigánybécs,1801-ben jött létre, amikor Újváros kijelölésével együtt a cigányoknak külön helyet szánt a városvezetés. Az utcák rendkívül szűkek, az összközművesítés megoldatlan, az épületek pedig még a Honvéd-telepnél is rosszabb helyzetben vannak, ugyanis legtöbbjük putri, rehabilitálásra alkalmatlan.

A szociális és infrastrukturális hiányosságok igen szembetűnőek. Jóllehet, a városban csak itt haladja meg a gyermekek korúak aránya az időskorúakét, az aktív korúak kevesebb, mint 50%-a dolgozik. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya több, mint kétszerese a városi átlagnak, míg a foglalkoztatottak aránya csak 35% (a városi átlag 50%) – írja a Wikipedia szócikke.