Lázár a Quaestor ügyről
Tóth Csaba (MSZP) szerint a brókerbotrány aláássa a pénzügyi szektorral és felügyelettel kapcsolatos közbizalmat is. Az egyes tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt és értékpapírt tartottak a Quaestornál – mondta, és felidézte: a kormányfő egy hete még nem tudta megmondani, pontosan mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Joggal merül fel a kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? – kérdezte.
Lázár János közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénz bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra biztatta a képviselőt, hogy nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. „Önök kockáztattak, ugyanakkor a külügyi tárca az állampapírokat visszakapta, s kamat azért nem jár, mert egyoldalúan mondta fel a szerződést. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a nemzeti banknak és minden érintettnek – így a Quaestornak is – közösen kell döntenie, és a felelősséget viselnie” – fogalmazott.
A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte, milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva – sorolta kérdéseit.
Lázár János azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda Cash-ről egy szó sem esik, biztos nem azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították. Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel „kockáztatott” és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában, Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot – mondta.
A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Értékelése szerint a kormány saját mesét gyárt, hogy mentesítse magát a felelősség alól. Felvetette azt is, hogy a miniszterelnök hogyan válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket.
Lázár János válaszában ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, hogy Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses. Felvetette: utóbbinál régi rossz gyakorlatról lehet szó, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.
Kiss László MSZP-s képviselő azt feszegette, hogy kitől és miért kapott parlamenti belépőt Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: Tarsoly Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Ezt ő felterjesztette, a kérelmet benyújtották, a parlament pedig engedélyezte a belépőt – tájékoztatott. Az indok az volt, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban Tarsoly Csabának szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése mellett jusson be a Házba – mondta, megjegyezve: „szerencsére az idő bizonyította, hogy Tarsoly Csaba méltatlan a bizalomra”.
