Női arcképcsarnok: Banga Ilona

Női arcképcsarnokunkban ma Banga Ilonát mutatjuk be, aki 1906. február 3-án született Hódmezővásárhelyen. A biológia tudományok doktoraként Szegeden Szent-Györgyi Albert munkatársaként dolgozott a C – vitamin felfedezésében. 1998. március 11-én halt meg Budapesten. Munkássága példaértékű.

Banga Ilona, asszonyneve: Baló Józsefné  Kossuth-díjas biokémikus, a biológia tudományok doktora. Szegeden Szent-Györgyi Albert munkatársa volt a C – vitamin felfedezésében, majd Budapesten férje, Baló József érelmeszesedés kutatásaiba kapcsolódott be. Nemzetközi hírű és jelentőségű tudós.

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatott tanulmányokat 1924-1929 közt, közben két évig (1925-27) a Bécsi Egyetemen tanult, 1929-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját az új tropasav-származékok tárgykörben. 1931-től 1945-ig Szent-Györgyi Albert első számú munkatársa volt a szegedi Orvos-Vegytani Intézetben. 1940-ben habilitálták egyetemi magántanárrá Az enzymek kémiája témakörből.

Szent-Györgyi Alberttel együtt írta tudományos közleményeit német, s főleg angol nyelven. A szükséges kísérleteket annyiszor ismételte meg, ahányszor csak kellett, s az egyes kísérletek lefolyása közti különbségeket egzakt módon megfigyelte, lejegyezte. A Szent-Györgyi vezette Orvos-Vegytani Intézetben nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett, nagy szaktudása mellett ehhez hozzájárult szerény egyénisége is.

Tanulmányutakat tett az 1930-as években Bécsi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében (1932, 3 hó), a Nápolyi Egyetem Zoológiai Állomásán (1936, 3 hó), a Liège-i Egyetemen (1938, 6 hó), az Oxfordi Egyetem Biokémiai Intézetében (1939, 6 hó). Később az 1950-es években az érelmeszesedés kutatásaival összefüggésben a CIBA Foundation, Gerontológiai Kutatóintézetben, Bázelben járt tanulmányúton (1957, 6 hó).

A C vitamin felfedezése után a Szent-Györgyi Albert vezette Orvos-Vegytani Intézet izomkutatással, azaz a kötőszöveti rostok és azok funkciójával foglalkozott, Banga Ilona is e kutatásokba kapcsolódott be. Majd a háború, s Szent-Györgyi politikai szerepvállalása és 1947-es emigrációja miatt e kutatások itt véget értek, 1945. január 1-jén Banga Ilona a budapesti Orvos-Vegytani Intézetbe (1945-1950) távozott, majd a budapesti I. sz. Korbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetben egyetemi docensi beosztásban és tanszék-csoportvezetőként megszervezte és irányította a Biokémiai Laboratóriumot (1952-1970). 1952-ben a biológiai tudományok kandidátusa, 1955-ben a biológiai tudományok doktora tudományos cím birtokosa.

Férjével, Baló Józseffel úttörő eredményeket értek el az izomkontraktilis fehérjék felfedezése terén. Kimutatták a vérben az elasztázt és az elasztázinhibitort. Polarizációs optikai módszereket alkalmaztak a kötőszövet kutatásában. Banga Ilona 1970-ben vonult nyugalomba, de kutatói munkáját nem hagyta abba, nyugdíjas éveiben a Gerontológiai Intézet tanácsadójaként az öregedéstudománnyal foglalkozott, 100. évüket megért embereket vizsgált.

forrás:wikipedia, vitalitas.hu