Beszélő babakezek a Hagymatikumban

Kozserán Beáta – Makó

Flórának, Marcellnek és Mincsinek is a mai volt az első alkalom arra, hogy gagyogás helyett a kezük segítségével is el tudják „mondani”, mutogatni anyukájuknak, hogy mire is van szükségük.

A babajelbeszéd hasonló, ám mégsem azonos a siketek jelbeszédével. Ez egy bababarátabb, könnyebben érthető és tanulható változat, ami nem csak a kommunikációt könnyíti meg a gyerekeknek, hanem azt is, hogy fiatal korukra elfogadóbbak lesznek, humánusabban állnak majd a siketnémák világához, és nem utolsó sorban a sok átfedésnek köszönhetően társalogni is tudnak majd a velük.

A módszer segítségével a kisgyerekek 100-120 jelet tanulhatnak meg, amelyek a saját szükségleteik és az őket körülvevő világot ölelik fel. A lurkók a foglalkozások alatt nem csak a jelelést tanulják meg, hanem egy bensőbb kapcsolatot is kialakítanak szüleikkel, továbbá segíti önkifejezésük sajátos kibontakozását is.

 A szakemberek magát a technikát korábban autistáknál, Down-szindrómásoknál, valamint diszlexiásoknál kezdték el használni. Majd később az ép gyerekek fejlődésébe is beépítették, mert hamarabb, és hatékonyabban kezdtek el kommunikálni a szülőkkel.

A tanulási folyamatot két részre lehet bontani. Alapoktatásra, és játékos tanulásra. A babajelbeszéd egy módszer, ami a jeleket használja fel arra, hogy hatékonyabban kezdjenek el beszélni a kisgyerekek hónapokkal, vagy akár évekkel a verbális kommunikáció megkezdése előtt – foglalta össze röviden a babajelbeszéd alapjait Pető Anikó, babajelbeszéd- és babaúszás oktató.

Anikó három éves gyermekével is gyakran a jelbeszéddel kommunikál. Mint mondja, az évek során rájött arra, hogy nem feltétlenül csak hangos szóval tudja fegyelemre inteni kislányát, néha elég hozzá pár mozdulat is. Természetesen itt nem gyermekbántalmazásra kell gondolni.  A gesztikulációval, és néhány célzott jelbeszédmozdulattal is el tudjuk érni a megfelelő hatást.

Tapasztalatai alapján azok a gyermekek, akik már hat hónapos koruktól kezdve hozzászoknak ehhez a kifejezési formához, sokkal könnyebben boldogulnak később az óvodában és az iskolában is. A jelelést ismerők határozottabbak, fejlettebb a kreatív gondolkodásuk, sokkal könnyebben tanulnak mondókákat, és könnyebben megy nekik az idegen nyelv tanulása is.

Alapvető kérdésként merülhet fel azonban, hogy a jelbeszéd nincs-e rossz hatással a gyerekek beszédfolyamatának, szókincsének fejlődésére!
Nem megy a beszéd rovására, mert minden gyermek, aki egyszer elkezd mászni, fel is fog állni, mert az érdekesebb számára. Ez ugyanolyan! A kicsik előbb-utóbb rájönnek arra is, hogy nem csak jelekkel, hanem szóval is ki tudják fejezni magukat és elkezdenek beszélni. Ez gondolkodásra is készteti őket – inti nyugalomra a kételkedőket az oktató. Gyakran nálunk, felnőtteknél is megesik, hogy a mindennapjainkban használatos, „alapszavak” sem jutnak eszünkbe. Nekünk azonban könnyebb dolgunk van, mert mondandónkat körül tudjuk írni más szavakkal is. A kicsiknek csak a mutogatás marad, amit pár játékos alkalom után el is tudnak sajátítani.

– 6 hónapos kortól lehet elkezdeni egészen három éves korig, vagy  akár még később is. Ha 6-8 hónaposan elkezdi a gyerek, akkor 4-12 héten belül jeleli vissza az első mozdulatot. Ha 9-10 hónaposan, akkor 2-8 hét, 13 hónapos kor után 1 nap, attól függően, hogy  mennyi időt fektet bele a szülő, és a környezete – tette hozzá Pető Anikó.