30 tény, amit nem tudott Vásárhelyről
Harmat Árpád Péter a Vásárhelyi Lokálpatrióták blog főszerkesztője 30 olyan érdekes tényt szedett össze, melyet talán még nem tudtak.
1. A mai Hódmezővásárhely település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával.
2. Városunk területe a Honfoglalás idején Ond vezér birtokaihoz, később pedig a X. században Ajtony tartományához tartozott.
3. Hód falu első írásos említése 1231-ben történt, amikor a település földesura Csák Miklós fiaira hagyományozta egy máig fennmaradt oklevélben.
4. Hódmezővásárhely címere 312 éves, mai formájában 1702 –ben született. Elemeit a fogyó hold, a nap, és a nyílvesszőket tartó páncélos kar alkotja. A fogyó hold és a hatágú csillagként ábrázolt nap először a város 1617-es pecsétjén jelentek meg. Később, 1663-ban már a páncélos kar is a pecsétre kerül, igaz, nem nyílvesszőket, hanem eleinte három liliomot tartva. Végleges formáját a címer 1702-re nyerte el.
5. Csók Mózes, a város jegyzője a 19. század közepén így magyarázta Vásárhely címerének jelentését: “A nap és hold, mint a természetben rendes tenyésztetők, a lakosok rendes foglalatosságát, a szántást-vetést, gabonatermesztést, jószágtenyésztést, a kézbeni nyilak pedig a lakosoknak haza s király mellett áldozatkészségöket jelentik.”
6.Vásárhely 1552-ben került török uralom alá, ám hamar nahije központ lett jelentős kiváltságokat kapva az oszmánoktól.
7. Hódmezővásárhely a török végére szultáni birtok lett, kb kétezer lakossal. Később pedig, 1722 –től a Károlyi család szerezte meg. A Károlyi-ház ma a város egyik nevezetessége.
8. Hódmezővásárhely már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején közel 40 ezer lakossal rendelkezett.
9. Hódmezővásárhely 1890-ben Magyarország negyedik legnépesebb városa lett, és még 1920 –ban is az ötödik helyen állt. (Napjainkban a 22. legnépesebb város hazánkban.)
10. Bródy Sándor – a Pesti Hírlapban és Az Estben publikáló hírneves író – nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak, mégpedig 1909-ben, degradáló jelleggel.
11. Bródyval szemben Ady Endre vette védelmébe Vásárhelyt és ezzel a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére és országosan ismert képzőművészetére, festőire.
12. Városunk 20. századi történelmének egy legvéresebb eseménye 1919 július 25-én zajlott. Ekkor a tanácsköztársaság leverésére érkező román katonák 56 lakost, 47 helybélit és 9 nem vásárhelyit végeztek ki a Kutasi út mellett található Dr. Nagy Dezső tanyán. Indoklásuk az volt, hogy fegyvert fogtak a románokra és kommunista gyanúsak voltak. (Az áldozatok életkora 16 és 62 közt volt.)
13. Városunkat 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelyévé tették. Előtte Szentes volt, utána pedig Szeged lett a megyeszékhely.
14. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.
15. Hódmezővásárhely szülötte volt többek közt: Antal Imre, Bessenyei Ferenc, Bibó Lajos, Szántó Kovács János és Tornyai János.
16. Élete egy-egy szakaszában Vásárhelyen élt: Németh László, Szeremlei Sámuel, illetve Endre Béla (1870-1928), Kohán György (1910-1966), Rudnay Gyula (1878-1957), Pásztor János (1881-1945), illetve a hírneves szobrász, Rubletzky Géza (1881-1970) is.
17. Hódmezővásárhely az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa.
18. Városunk legrégebbi ma is álló emeletes lakóépülete az Andrássy utca 9. szám alatti ház, melyet 1869 és 1870 között a város legtekintélyesebb kereskedői, a Konstantin testvérek építettek.
19. Hódmezővásárhelyen 28 műemléket és kettő műemléki környezetet találhatunk.
20. A város két legmagasabb épülete az 1892-94 -ben épült városháza, melynek tornya 56 méterre magasodik, és az 1960 -ban létesült víztorony, mely a 52 méter magas.
Hol van az ország első egymutatós kovácsoltvas templomtorony órája, melyik az ország legmélyebben fekvő települése? És városa? Melyik a város legmélyebb pontja? Mikor és miért járt itt Kossuth?
Mindezt megtudja, ha tovább olvassa az érdekességeket a blogon, ITT.
