Megbocsátani, de hogyan?

Nagyon sok tényezőből áll a boldogságunk. A boldog életünk függ a kapcsolataink minőségétől, attól, hogy mennyire vagyunk képesek bocsánatot kérni, megbocsátani másoknak és önmagunknak, mennyire fókuszálunk tudatosan az élet szép dolgaira, mennyire figyelünk az ok-okozati összefüggésekre. Fontos az is, hogy miként kezeljük a konfliktusainkat, vannak-e céljaink, tudunk-e hálát adni a meglévő dolgainkért, a tapasztalatainkért.
Az együttműködés, a környezetünkkel történő együtt működés is fontos része az életünknek. Boldognak lenni nem jelenti azt, hogy csak lebegés van, csak jó dolgok történnek velünk. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk kezelni a negatív történéseinket, le tudjuk vonni a következtetéseket, és a fejlődésünkre tudjuk fordítani a kevésbé kellemes élethelyzeteinket.
Életünkben jelen vannak a konfliktusok és gyakran szerzünk sérelmeket. A kérdés az, hogy mit kezdünk vele.
Ön mennyire haragtartó?
A boldogságot kutató professzorok szerint a megbocsátás nagyon fontos az életünk során. Tudni kell bocsánatot kérni, és megbocsátani, mert akik elengedik a sérelmeiket, azoknak magasabb a boldogság-faktoruk. Persze, könnyű mondani, hogy bocsássunk meg az ellenünk elkövetett dolgokért, de hogyan is tegyük?
8 lépés a megbocsátásért
Ez egy olyan leegyszerűsített módszer Robert Enright professzortól, ami segít, hogy enyhüljön a fájdalom, és képesek legyünk megszabadulni a gúzsba kötő haragtól és önsajnálattól:
- Készítsünk listát, hogy kik és mivel bántottak meg.
- Rendezzük sorrendbe: a legkevésbé fájótól a durváig.
- Kezdjük az elengedést a legkevésbé fájóval!
- Döntsük el, hogy elengedjük a haragot, a bosszúvágyat. Harag helyett gondoljunk a megbántóra kedvességgel, nagylelkűen. Ez a kezdetekkor nagyon nehéz, de megvalósítható.
- Tegyünk fel megismerő kérdéseket a személyt illetően: Milyen sebeket hordozhat magában, hogy így reagált? Nyilván az ő szenvedése nem semlegesíti a tettét, de segít nekünk megérteni a helyzetet, így könnyebben tudjuk elengedni a sérelmünket.
- Figyeljünk minden apró jelet, ami azt mutatja, hogy enyhül a fájdalom, a düh.
- Ne kerüljük el őt! Mosolyogjunk rá, tegyünk egy gesztust felé! Ha másokkal beszélgetünk, mondjunk valami jót is arról, aki megbántott. Biztosan van előnyös tulajdonsága, cselekedete, vagy legalább a helyzetből profitáltunk valamit. Ez megint nagyon nehéz feladat, de magunkért tesszük. A szabadságért, a boldogságért.
- Keressük meg a fejlődési lehetőséget a konfliktusban. Mit mutat meg nekünk ez a helyzet? Miben kell még fejlődnünk? Milyen új lehetőséget látunk meg a történtek után?
A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük, amit velünk tettek, és nem jelenti azt sem, hogy ezzel egyetértünk azzal a személlyel, aki megbántott. Az igazságunk és a megbocsátás tökéletesen megfér egymás mellett.
Magunknak fontos, hogy megbocsássunk. Megváltozik a hozzáállásunk a sérelemhez és nem uralja a mindennapjainkat a harag, a csalódottság, az önsajnálat. Kevésbé érezzük a stressz negatív hatását, csökkennek a fájdalommal járó fizikai tünetek, sőt, a kedves gesztusok által sokkal jobb embernek fogjuk érezni magunkat!
forrás és további cikkek: www.boldognaklenni.hu