Lázár másfélmilliós háziorvosi bért ígér

Eskütétellel kezdődött az új testület első rendes ülése Vásárhelyen pénteken délután. Grezsa István külföldi munkája miatt nem tudott jelen lenni október 23-i alakuló ülésen, Kendi Imre visszalépése után pedig a Jobbik még nem gondoskodott a helyettesítéséről.

Az ülés elején aztán sokakat meglepetésként ért, a Jobbik új jelöltje is megérkezett a díszterembe. Dombi-Kiss Lászlót, a párt helyi elnökét hetek óta hiába faggattuk, nem volt hajlandó elmondani jelöltjük nevét, bár az ülés kezdetekor telefonon azt jelezte.  Ekkor azonban már mindenki számára nyilvánvaló volt, Szabó Pál lesz a párt listás képviselője Molnár Lászlóné mellett. Eső után köpönyeg, és a nagy titkolózást sem igazán értettük. A párt igazgatója egyébként pénteken küldött levelében hagyta jóvá Szabó Pál személyét, így ő is esküt tehetett az első rendes ülésen. Szavazni még nem szavazhatott, erre a három nap türelmi idő után lesz csak lehetősége.

Napirend előtt, első ciklusbeli képviselősége első felszólalására emelkedett Bálint Gabriella, aki a szeptemberi idősbarát díj elnyerésének hátteréről adott tájékoztatást, kiemelve, az idősekkel kapcsolatos munkát a továbbiakban is hasonló hozzáállással kell végezni Vásárhelyen. Emlékeztetett, november 17-én indul a téli tűzifa támogatást biztosító program és idén is minden 70 év feletti vásárhelyi 5 ezer forintos utalványt kap karácsonyra.

Benkő Zsolt képviselő az idei csapadékos időjárás, és egyes felelőtlen gazdálkodók magatartása kapcsán egy rendelet alkotására tett javaslatot. Sokan arra panaszkodtak, páran a földmunkák során fittyet hánynak a dűlőkre, árkokra, vízelvezetőkre, azokat beszántják. Azt kérte, legyen rendelet, mely jogosítványt ad az önkormányzatnak azokkal szemben, akik megkeserítik a többi gazda közlekedését, azok kötelezhetőek legyenek az utak helyreállítására.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely – Makó intézményeinek főigazgatója, az elmúlt év működéséről tartott beszámolót. Ebből kiderült, nagyjából állandó és stabil a dolgozói létszám, pár területen van növekedés az ellátások számában, viszont a tavalyi konszolidáció ellenére tartozás terheli a kórház büdzséjét, mely a takarékos gazdálkodás ellenére újratermeli magát. A főigazgató beszámolt még a két kórház integrációjának eredményeiről is, mely már jelentkezik diagnosztika, bizonyos szakrendelések, helyettesítések, a közös ügyelet és például a vérellátó működtetésében.

Kis Andrea mszp-s képviselő arról érdeklődött, milyen esély és lehetőség van a kórház tartozásának eltüntetésére. A témához a jelenlévő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szólt hozzá.

Lázár kijelentette, a nyugati társadalmak egészségügyi ellátó rendszere folyamatos nyomás alatt van. Egyre jobb az ellátás, modernebb az ellátó rendszer és a műszerpark, egyre több betegség kezelhető sikeresen és mindenhol nő az átlagéletkor. Az egészségügy finanszírozása így mindenhol egyfajta versenyfutás. A magyar egészségügy humán oldala azonban kiemelkedő, nemcsak a környező országok között, de Európa szerte is, mondta. Ebben nagy lehetőség rejlik, így támogatná az orvosi egyetemek leválasztását és további fejlesztését.

A miniszter azt is kiemelte, az elmúlt években hatalmas infrastrukturális fejlesztéseken esett át az egészségügy, ezek egy része még ma is tart. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon az egészségügy problémája, nincs az öt legégetőbb probléma között a felmérések szerint, fogalmazott. Úgy véli, ha minden évben az állam kifizeti azt az 50-60 milliárd forintot, mely a kórházaknál termelődik, talán az a legegyszerűbb megoldás. Ez az összeg egy vállalható teher, mondta.

Kijelentette, a kormánynak ki kell tűznie, 2018-ra egy szakvizsgákkal, praxissal, felszerelt rendelővel rendelkező háziorvos bérének el kell érnie a másfél-kétmillió forintot. A jól fizetett, felelősséggel bíró háziorvos alappillére lehet az egészségügynek. A rájuk költött forintok legalább olyan jól megtérülnek, mint a kórházak adósságának kifizetésére fordítottak. Rájuk lehet és kell építeni a megelőzést, ami még mindig sokkal olcsóbb, mint a súlyos betegségek gyógykezelése.

Ennek kapcsán hozzátette, össze kellene kötni az adórendszert a kötelező szűrővizsgálatokon való részvétellel. Amióta a tüdőszűrés nem kötelező, elszaporodtak a légzőszerv daganatos megbetegedései, említette példának. A hatékony gazdálkodás mellett szóló érv az is, ha az állam egységesen tárgyal és dönt a gyógyszer gyártókkal, beszállítókkal és hatékonyabban tudja érdekeit érvényesíteni, mint külön egy-egy intézmény.

Az sem elfogadható, ha egy egyetemi kórházkomplexum közepén egy külföldi tulajdonú blokk működteti a legmodernebb technikájú és persze legdrágább ellátórendszert, mondta Lázár.  A jövő magyar egészségügyében a magántőkének ilyen módon nincsen helye – jelentette ki. Jobban meg kell fizetni az orvosokat, és a jobb fizetésért elvárható lesz, hogy az ne használja az állami infrastruktúrát, ugyanakkor nem lehet korlátozni, hogy az állami kórházaktól függetlenül magánkórházak, praxisok jöjjenek létre és az piaci alapon működhessen, de a kettőt külön kell választani.

Ugyancsak beszámolót hallgatott meg a testület az idén 3 éves Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató működéséről Korsós Sándor igazgatótól, aki elmondta, idén már a tavalyi próba után a hajléktalanszállón 67 személy szállásolását tudják megoldani, bár tavaly 73 fő volt a legtöbb. Működésük stabil, egyre több ellátottjuk kerül vissza a munka világába, és a rendőrséggel közösen sikeresen működtetik az utcai figyelő szolgálatot is.

A képviselők döntöttek arról is, a decemberben esedékes közmeghallgatás témája a hulladékgazdálkodás lesz, így kérdéseket várnak a leendő új szemétszállítási rendszerrel és a chipes kukákkal kapcsolatban is. Emellett a közgyűlés döntött a bizottságok és testületek összetételéről is.