Piroska még ma is rabul ejt

Pár hete a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon debütált Berta János könyve, immáron német nyelven is. A könyv Hugo Hartung Gyakran gondolok Piroskára című világsikere nyomán íródott, mikor a Németországban élő Berta úgy döntött, felkeresi az egykori regény helyszíneit.

A hódmezővásárhelyi és székkutasi látogatások egymást követték, majd két évvel ezelőtt napvilágot látott a Hódmezővásárhelykutasipuszta – Hugo Hartung nyomában című könyv, mely saját történetekkel, mai romantikával, részletes útleírásokkal mutatja be az Alföld tájait, városait, embereit. A pusztát olyan szépen, szeretettel festi le az olvasónak, ahogyan azt még sokan akik ott élnek, sem vették észre.

A könyv most németül is megjelent, és nemcsak Németországban, de Ausztriában, Svájcban, Spanyolországban, sőt Angliában is kapható. A könyvet a keszthelyi könyvtárban a magyar közönség is megismerhette, mely az eredeti magyar nyelvű kiadvánnyal csaknem azonos, de több új fejezet is került bele, például pár orosházi kaland. A könyvbemutatón az író Berta János mesélte el a kötet szültésének történetét és beszélt arról, németek tömegeinek mit is jelent a kultusz. Kiemelte, a Piroska könyv szeretette meg a németekkel a magyarokat, mutatta meg a nép rendkívüli kedvességét, vendégszeretetét. A most bemutatott könyv magyar változata egyébként szinte az utolsó szálig már elfogyott.

Tóth Imre, Székkutas református lelkésze volt 23 éven át, és a Piroska történet nagy kutatója, ismerője, a mai napig keresi a közel száz évvel ezelőtti eredeti történet nyomait. Az előadáson ennek hátteréről mondott el olyan érdekességeket, melyet kevesen ismernek. Keszthelyre az ország minden részéből érkeztek érdeklődők, de a közeli Hévízről is ellátogattak páran. Egy veszprémi hölgy, korábban idegenvezetőként világosan emlékezett arra, hogy csoportokat vittek a magyar pusztába és németek ezrei keresték a Piroska kultusz nyomait. Még egy, a vonaton kapott kis babát is bemutatott, melyet azóta is őriz.

Berta János bár Hévízre sokat látogat, második otthonának Worms városa mellett, Vásárhelykutast, azaz Kutasipusztát tekinti, ahová már nem mint vendég érkezik. Az író elmondta, tucatnyi német lap kereste és kért interjút a könyvről, majd azt még többen átvették. A következő pár hónapja tele van könyvbemutatókkal és előadásokkal. Legközelebb a Lipcsei könyvvásárra várják, mely országa harmadik legnagyobb könyvszemléje.

Most is elhangzott, de talán nem lehet elégszer elmondani, a Hugo Hartung féle Piroska regény, a rá egy évre leforgatott német film, és most a Berta könyvek, egyedülálló pr-t jelentenek az országnak. Annak az országnak melynek bizony adósságai vannak vele szemben. Az eredeti könyvet csak 30 évvel később magánkezdeményezésre fordította le dr. Sipka Sándorné Serfőző Rózsa, azóta sem nagyon kapható már. A filmet 1955-ben a magyar állam nem engedte hazánkban forgatni, így a vásárhelykutasi tájat Jugoszláviában vették fel. A filmet mind a mai napig nem vetítették még Magyarországon, szinkront, de még feliratot sem kapott. Német nyelvterületen a televíziók évente műsorra tűzik. A regényből készült hangjáték a legtöbbet játszott a német rádiókban, a mű alapján készült színdarabot pedig mindig teltház előtt játszák.

Pedig ha belegondolunk, nem véletlen, hogy csak a Balaton környékén még ma is tucatjával állnak a Piroska csárdák, vendégházak, és megannyi más amit a németek film, könyv és magyarságszeretetére alapoztak. Emellett létezik például a nyírségben készülő libamáj, mely csak a német piacra készül magas minőségben és áron, Piroska névvel, de még sorolhatnánk. Talán fel kéne eleveníteni az 1998 és 2002 között meghirdetett turizmus és vidékfejlesztési “Piroska-puszta-paprika” elnevezésű programot.

Székkutas tett elsőként, és eddig egyedüliként, lépéseket a kultusz megtartására és felidézésére. Pár éve már Hugo Hartungnak szobra áll a főtéren, a régi állomásépületben pedig múzeumot terveznek berendezni. Fontos állomása a regényeknek Vásárhely, a Fekete Sassal, de Berta János az Alföld más jeles helyeit is bejárja, bemutatja. Így Szeged, Orosháza, Gyula és Kiskunfélegyháza is remek marketinget kap könyvében. Talán, hamarosan ezek a települések is felfedezik az ebben rejlő lehetőséget és értékeket.