Már Vásárhely határában is szedi áldozatait
A Csongrád Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint Deszk, Hódmezővásárhely, Csanádpalota, Szatymaz, Balástya, Ásotthalom és Szeged-Szőreg környékén is fertőzésgócok alakultak ki.
A betegség kitörésének 20 km-es körzeteiben megfigyelési zárlatot rendelt el a hatóság 40 napra. Ez alatt az idő alatt az állatorvosok klinikai szűrővizsgálatokat végeznek a kérődzőtartó gazdaságokban, 3 km-es körben pedig meghatározott számú vérmintát vesznek az esetleges újabb gócok felderítésére.
A megfigyelési zárlat ideje alatt az állatforgalmazás csak külön bejelentés útján, szigorú feltételekkel valósulhat meg. A kitörések köré ezen kívül egy 100 és egy 150 km-es zónát is meghatároztak. A zónáknak az állatmozgások szabályozásában van szerepe, zónán kívülre döntő többségében azonnali vágásra szállíthatók a kérődző állatok. A 20 km-es zónába eső területeken a megfigyelési zárlat alatt tartott állatvásárokra kérődző állatokat bevinni tilos.
Olvasónk jelzése szerint Batida környékéről tömegével vitték a leölt állatokat az ATEV vásárhelyi telepére. Sokan féltik állatállományukat, bár állami kártérítés jár a leölt jószágok után, de csak akkor, ha a tulajdonos nem igyekszik eltitkolni, hogy állataiban megjelent a vírus. A vírus terjedése az igazán hideg idő beálltával magától is megállhat, mivel hordozói, szúnyogok elpusztulnak.
Mi is az a kéknyelv-betegség?
A bluetongue elsősorban a kérődzők, azon belül is a juhok szúnyogok által terjesztett vírusos betegsége, mely Afrikában őshonos. Európa középső, északi területeire csak behurcolással kerülhet be. Így történt ez 2008-ban hazánkban, amikor egy Charolais (e: sarolé) szarmasmarha szállítmánnyal érkezett. Most a kontinens déli részéről a fő vírushordozóknak számító szúnyogokkal került az országba.
A beteg állaton vért szívott szúnyog később az egészséges állatba oltja át a vírust. Egyik állatról a másikra közvetítő nélkül nem terjed át a betegség. A betegség elhullást inkább csak juh és szarvasféléknél okoz.
A fertőzést követően 3-7 napon belül magas lázat, majd orrfolyást, nyálkahártya duzzanatot, kötőhártya-gyulladást okoz, mivel a vírus az érfalakat károsítja. Az elnevezéséből adódó, nyelv elkékülés ritkán fordul elő a valóságban. A beteg állatok aluszékonyak, fáradékonyak, mozgásszervi tüneteket is mutatnak. Az esetleges gyógyulás közben az állat részben, vagy teljesen elveszítheti gyapját. Az elhullás 0-50 % körüli az állat fajától és a tartási körülményektől függően, ám egyes juh és szarvasfajoknál akár 90 % is lehet.
A vírus ellen védekezni szúnyogirtással lehet melyet a hatóság is elrendel, de a gazdák a tartási hely, istálló környékén is védekezhetnek.
A megbetegedett állat húsa ártalmatlan. A vírus emberre, más állatra nem veszélyes, így sertésekre sem.
