Felejthetetlen koncertet adtak a Bartók diákjai

Oláh Nóra – Makó
A zenéről órákig lehetne beszélni – fejtegetni a jelentőségét, elemezni különböző hatásait. Valójában nem is lenne szüksége külön világnapra, hogy velünk legyen. Önmagában egy csoda: véges számú hang végtelen számú dallammá, hangulattá alakul át benne… egy belső hang szólal meg ekkor, a komponista “verse”. Aki hallgatja, két dolgot tehet: vagy elfogadja és megérti, mert megérinti a hangulata, vagy immunis lesz rá, és elmegy mellette (és bizony ezáltal önmagát teszi szegényebbé). Idézhetünk róla örökérvényű gondolatokat is: „A zene a legnagyobb jótétemény, amit a halandók ismerhetnek”, fogalmazta meg J. Addison az 1600-as évek végén. És egy ugyancsak vitathatatlan megállapítás Kodály Zoltántól: „A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” – mondta megnyitójában Farkas Éva tankerületi igazgató, aki köszöntőjében még a muzsikához kötődő legszemélyesebb élményeit is megosztotta a közönséggel.
Farkas Éva tankerületi igazgató mondott köszöntőt.
Ám a zene lényegét nem csak a szavak adják vissza igazán, hanem maguk a melódiák. És azok az emberek, akik “varázseszközeiken” megszólaltatják azokat.
Diákok, akik sok gyakorlás, önmaguk odaszánása árán színvonalas műsort prezentáltak a zene egyetemes ünnepére: Pásztor Viktória, Sonkovits Anna, Kovács Luca (zongora), Orosz Lili (fuvola), Mezei József (hegedű), Galgóczki Zoltán (klarinét), Nagy Tamás (szaxofon), – Sípos Márk, Kurai Antal (ütőhangszerek).
Nagy Tamás szaxofonjátékával elkápráztatta a közönséget.
És pedagógusok, akik megismertették és megszerettették velük ezt a különleges „birodalmat”, felkészítették őket arra, hogy önmagukon kívül másoknak is képesek legyenek örömöt szerezni a játékukkal: Hajdu Márta, Kovács Klára, Setényiné Rácz Gabriella, Nagy Árpád, Miklós Imre, Csizmadia László. Nemzetközi színvonalon zenélő művésztanárok előadóként is színpadra léptek, ezzel is példát mutatva növendékeiknek: Boros József, Perczel Tamás (trombita), Szabó László (kürt), Takács Zoltán (harsona), Szamkó Szabolcs (tuba) – a hangverseny elején látott és hallott fúvósötös tagjai -, valamint Benkő Zoltán, aki zongorán játszott.
A fúvösötös a színpadon.
A zene sokarcú műfaj, és bizony nemcsak a komoly arca érdemel ünneplést. Örvendetes formabontásnak számított, hogy a könnyedebb, jazzes darabok is helyet kaptak – méghozzá az est méltó zárásaként, a Maros Parti Deák Big Band előadásában, Deák Sándor karnagy vezetésével.
További képeink a fellépő diákokról: