Nem csak bot és vászon

Nyolcvan év után újra ereklyés országzászló lobog Hódmezővásárhelyen. A trianoni diktátum igazságtalanságát hirdető, egyúttal a nemzet megbonthatatlan egységét jelképező emlékművet vasárnap délután avatta fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Almási István polgármester a Szent István téren.

Az ünnepi beszédek sorát Almási István polgármester nyitotta meg. A városatya elmondta, az első zászlót 1934 májusában állítatta – közadakozásból – a Kossuth téren a város akkori vezetése, és 1949-ben, a kommunista önkény távolítatta el onnan. A helyén negyven évig egy szovjet emlékmű állt, de a rendszerváltás után sem kapott helyet a városban, egészen mostanáig.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

Vannak olyan témák, ahol nincs helye a megalkuvásnak. A nemzetegyesítés ügye is ilyen. Vásárhely többször is tanúbizonyságát adta annak, elkötelezett a magyarság ügyének képviseletében – mondta el a polgármester példaként említve, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás után húszezer határon túli magyar kapott tiszteletbeli polgári címet a várostól, valamint, hogy 2010 óta több mint háromezren tettek nálunk állampolgársági esküt.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

Egy zászló csak bot és vászon addig, amíg nincs mögötte egy összetartozó nemzet – idézte meg Kosztolányi Dezső gondolatait immáron Lázár János miniszter. Elmondta, akár csak nyolcvan évvel ezelőtt, most is vásárhelyi emberek nemes adományaiból állítatott zászlót a város, amiért köszönet és tisztelet illeti a több száz adakozót, de a kezdeményezőket is.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

Az avatóbeszédeket Kövér László köszöntője zárta. A házelnök arról beszélt, a zászló a közös azonosságtudat hordozója. A felvonása mindenesetben jelentéssel bír; a nagy küzdelmek elejét és végét jelzi.

A két világháború között félárbocra eresztették az országzászlókat, így kifejezve a magyarságra mért csapás súlyát. Mi, mai magyarok a huszonegyedik század első évtizedeiben félárbocról ismét a legmagasabbra vonhatjuk az országzászlóinkat, mutatva, túléltük a csapásokat, megerősített bennünket mindaz, ami nem tudott elpusztítani. Az összetartozásunk erősebbnek bizonyult mindannál, ami szét akart választani bennünket – fogalmazott az elnök.

_{Fotó: Bornemissza Péter}

Kövér László a trianoni békediktátum előzményeiről is beszélt. Mint mondta, a kiegyezés után a magyar állam elvesztette a polgárai iránti felelősségérzetét és egyúttal a cselekvőképességét. A világháború után kötött trianoni diktátum csak a következménye volt mindennek.

Úgy látja azonban, a szocializmus, „a rendszerváltást követő posztkommunizmus és a liberális téveszmék kártékony évei, a 2004-es népszavazás és a 2006-os, vérbe, könnybe és szégyenbe fojtott megemlékezések után” egy új, cselekvésre képes állam épül, mely következetesen kiáll a magyarok érdekeiért.

A beszédek után a megjelent politikusok, hivatalos és civil szervezetek képviselői külön-külön megkoszorúzták az emlékművet.

_{Fotó: Bornemissza Péter}