A makói házak festője
Oláh Nóra – Makó
Sokan azt gondolják, hogy a „kisiskolás” technikának kikiáltott vízfestés roppant egyszerű módszer, amelyet bárki könnyedén el tud sajátítani, így nincs is benne semmi „művészi”. Nos, az eljárás látszatra valóban nem bonyolult, nem igényel extra eszközparkot, ám nehézsége épp abban rejlik, hogy nem szabad hibázni benne. Az áttetsző, lazúros festésmód bizony kíméletlenül megmutatja az oda nem illő részletet, amelyet aztán aligha lehet, takargatni, kozmetikázni anélkül, hogy ne kötnénk valami kínos kompromisszumot az eredeti elképzelés rovására. A sokat javítgatott akvarellkép pontosan azt a frissességet veszíti el ilyenkor, ami ennek a technikának éppen a legsajátosabb erénye. A meglévő képességek mellett rengeteg gyakorlás is szükséges ahhoz, hogy az alkotó rájöhessen ennek a valóban sallangmentes eljárásnak minden titkára…
Makói ház 1.
Balogh Gyula már igazi „titoktudó”. Festményein helyükre kerülnek a legapróbb részletek is, a kompozíció rátalál a szemet pihentető egyensúlyra, az anyagok a bravúros művészi megoldásoknak köszönhetően valóban anyagként viselkednek. A képeknek ráadásul nemcsak holt tárgyai, hanem üzenethordozó légköre van – ez a virtuóz ujjgyakorlatokon messze túlmutató atmoszférateremtő erő jelenlétére utal.
A Monoron élő festőművész megalakulása óta tagja a makói NATURA Marosmenti Művésztelepnek, alkotói törekvései – amelyet szociografikus realizmusnak, „kisvárosi hiperrealizmusnak” is nevez a szakirodalom – tökéletesen beleillenek a közösség látványalapú „mainstream”-jébe. Művésztársához, Bodor Zoltánhoz hasonlóan ő is a szabadban fest, belekóstol a környezetbe, keze nyomán lírai felhangot kapnak a helybeli házak valósághű képdokumentumai.
Liget utca 5/b.
Balogh Gyula személyisége teljesen szinkronban áll munkásságával: hivatásában igényes, tökéletességre törekvő, mindenben a természeteset kereső és kedvelő, mentes mindenféle modernkedő allűröktől. A művésztelepen dolgozó, ugyancsak természetelvű alkotókból alakult Sensaria Képzőművészeti Egyesület tiszteletbeli tagja. Pályafutása során művészetét nemcsak műveli, hanem át is adja, iskolában, képzőművész körben, alkotótelepen egyaránt.
