Brüsszel nekiment a Déli Áramlatnak
Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint a Déli Áramlat terve sérti az uniós szabályokat, amelyek tiltják, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását, de Bulgária a vezetékrendszer kiépítése mellett döntött. „Amíg folynak a megbeszélések a bulgáriai hatóságokkal és amíg nincs meg a teljes alkalmazkodás az EU-s joghoz, addig arra kérjük a bulgáriai hatóságokat, hogy függesszék fel a projektet” – nyilatkozta az EB szóvivője, a Reuters hírügynökségnek.
Chantal Hughes elmondta, hogy a bizottság hivatalos levélben kért információt a bulgáriai szervektől. Ez a lépés egy előzetes figyelmeztetés lehet az EB részéről, amely akár Bulgária ellen irányuló kötelezettségszegési eljárás megindítását is eredményezheti. Az EB másik szóvivője, Antoine Colombani ugyanakkor kijelentette, hogy fel fognak lépni bármely más tagállam ellen is, ha az uniós jogot sértve dolgoznak együtt Oroszországgal a Déli Áramlaton.
Dragomir Sztojnev bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter szerint nem kellene, hogy szankciók érjék Bulgáriát, és arra kérte Brüsszelt, hogy folytatódjon a párbeszéd. Dragomir Sztojnev szerint „nincs alapja a drámázásnak”, csak idő kell és párbeszéd az Európai Bizottsággal, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Dragomir Sztojnev szerint a Déli Áramlat nem eshet túszul az Oroszország és az Ukrajna közti vitában.
A Gazprom Export vezérigazgatója ugyanakkor leszögezte: a Déli Áramlat az eltervezett ütemterv szerint épül. Mint mondta, meggyőződése, hogy az első gázszállítások 2015 végén megindulnak a vezetéken, amely Magyarországra is eljuttatja majd az orosz gázt. Az orosz állami energetikai óriáscég exportvállalatának vezetője hangsúlyozta, hogy bár jelenleg az ukrán-orosz gáztárgyalások uralják az energetikai kapcsolatokat, azokat nem szabad összekapcsolni a Déli Áramlat gázvezeték megépítésével. Alekszandr Medvegyev a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: még van idő az Európai Bizottsággal tisztázni a Déli Áramlat és a már meglévő Északi Áramlat hasznosításával kapcsolatos kérdéseket.
Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a múlt hétvégén egy német hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy előbb az Ukrajna területén áthaladó vezetékrendszeren való biztonságos gázszállítást kell megoldani, a fekete-tengeri mederben lefektetendő Déli Áramlat és a balti-tengeri mederben futó Északi Áramlat kérdése másodlagos. Oettinger kételkedett abban, hogy Brüsszel engedélyezheti-e a Gazpromnak a két gázvezeték teljesítményének teljes kihasználását. Alekszandr Medvegyev, a Financial Times tekintélyes amerikai üzleti-politikai lap kérdésére határozottan kijelentette, hogy a Déli Áramlat gázvezeték teljesítményét az orosz állami cég 100 százalékosan ki fogja használni. Azt mondta, hogy a Gazprom mentességet kért az Európai Bizottságtól a vezeték infrastruktúrájára a harmadik energiacsomag hatálya alól.
A 2015-ben lejáró magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződéssel kapcsolatosan Medvegyev közölte, hogy bár korábban, „békésebb időkben” egy évvel az ilyen megállapodások lejárta előtt el szokták kezdeni a tárgyalásokat az új szerződésről, ez még nem történt meg. Van még azonban idejük, hogy megállapodjanak a mennyiségekről és az árakról – tette hozzá a Gazprom Export vezérigazgatója.
